A 2021. év nagyon ígéretesnek indult a Duna – Fekete-tenger és a Poarta Alba – Năvodari hajózható csatornák számára. 2021 első három hónapjában a vízi utakon fuvarozott árumennyiség figyelemre méltó növekedést regisztrált: a forgalom 8,828 millió tonna kapacitás volt, 11,59 %-kal magasabb, mint a 2020 azonos időszakában, illetve 4,376 millió tonna árut fuvaroztak, 12,29 %-kal többet, mint 2020 január – március időszakban.
Az áruk szerkezetében a gabonafélék foglalják el az első helyet, 44 %-os részesedéssel; 2020 január-márciusban arányuk csak 42% volt. A következő árucsoportok: ércek 29%, energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gázok), 12%, vegyszerek 10%.
A más országok számára fuvarozott áruk részesedése 67 %-ra növekedett az előző év azonos időszakának 62 %-os részesedéséhez képest. A fuvarozott 4,376 millió tonna áru országok szerinti részesedése: Szerbia 38%, Románia 33%, Magyarország 14%, Bulgária 8%, Horvátország 2%, Ausztria 2%, Szlovákia, Németország és a Moldovai Köztársaság egyenként 1%.
A csatornákon 5.936 vízi egység haladt át (7,17% -kal több, mint 2020 január – március időszakban), ebből 4.187 bárka, 839 önjáró hajó, 18 folyami-tengeri hajó, 890 tolóhajó és 2 utasszállító. A forgalmat a román hajótulajdonosok uralták, kiemelten a Navrom.
(Forrás: Cuget liber)

Az Eurostat 2020-as adatai szerint Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei közt Németország az első, mind az import, mind az export tekintetében.
Románia 16,7 milliárd euró értékű árubehozatalának mintegy 21 %-a Németországból származik, ezt követi Olaszország 7,2 milliárd euróval (9,2%) és Magyarország 5,9 milliárd euróval (7%). Kína a negyedik helyen áll 5,1 milliárd euróval, illetve Lengyelország következik 5 milliárd euróval.
Ami a román export célirányait illeti, a fő országok: Németország (23%, 14,1 milliárd euró), Olaszország (11%, 6,7 milliárd euró), Franciaország (7%, 4,2 milliárd euró), Magyarország (5%, 3,1 milliárd euró) és Lengyelország (4%, 2,3 milliárd euró).
(Forrás: Economedia.ro)

Románia 2015-től következetesen az első helyet foglalta el az Európai Unióban a napraforgó termesztés és a megművelt területek tekintetében; a Román Országos Statisztikai Intézet szerint 2020-ban is a legnagyobb termelő maradt, összesen 2,07 millió tonnával, bár az össztermés az aszály miatt 2019-hez képest (amikor meghaladta a 3,569 millió tonnát) 42%-kal csökkent.
Az EU-ban a legmagasabb napraforgó termeléssel rendelkező országok közé tartozik még: Magyarország összesen 1,749 millió tonnával, Bulgária (1,66 millió tonna) és Franciaország (1,655 millió tonna) előtt. A Román Földművelésügyi Minisztérium szerint Románia tavaly 1,544 millió tonna napraforgómagot exportált.
(Forrás: Profit.ro)

A román tengeri kikötőkben 2021 első két hónapjában Constantza, Midia és Mangalia kikötőinek összes forgalma 10.077.137 tonna volt, ami 0,14%-kal több, mint 2020 azonos (pandémia mentes) időszakában.
A tengeri forgalom 7.466.051 tonna volt (3,86%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában), a folyami forgalom pedig 2.611.086 tonna volt (13,67%-kal több, mint 2020 azonos időszakában).
A forgalom szerkezetében is történtek kisebb változások. Növekedett főleg a gabonaforgalom (3.694.902 tonna, +8,59%) és a vasércek és fémhulladékok forgalma (762.493 tonna, +17,10%), illetve csökkent a nyersolaj forgalom (1.213.701 tonna, -1,98%), valamint a trágya (778.997 tonna, -18,37%) és a szén forgalom (549.242 tonna, -2,46%).
A Fekete-tenger túlsó partján az orosz kikötők forgalma 39,2 millió tonna volt, ami 0,7% -kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában. Novorossiysk, a legnagyobb orosz kikötő 22,8 millió tonna kezelt, ami 8,5% -kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.
(Forrás: Cuget liber)

Törökország jóváhagyta egy hatalmas, 45 kilométer hosszú csatorna építését Isztambul külterületén, bár mind a költségei, mind a környezetre gyakorolt ​​hatása miatt ez egy vitatott projekt. A Kanal Istambul nevű csatorna összeköti a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel; az építkezés költségeit 75 milliárd török ​​lírára (9,2 milliárd dollárra) becsülik. A kormány azzal érvel, hogy a csatorna elősegíti a Boszporusz-szoros forgalmának megkönnyítését, amely a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, valamint megakadályozza az olyan baleseteket, mint a márciusi Szuezi blokkolás. A többi török nagy infrastrukturális projektjéhez hasonlóan a csatorna is kritikát váltott ki azoktól, akik szerint ez katasztrófa lesz a környezet számára, és szennyezi a metropolisz 15 millió lakosú vízkészleteit.
(Forrás: Economedia.ro)

2021 első két hónapjában a forgalom jelentősen növekedett. A forgalom 5,476 millió tonna kapacitás volt, ami 10,85% -kal több, mint 2020 azonos időszakában. 2,687 millió tonna árut fuvaroztak, 12,47% -kal többet, mint 2020 január – február időszakban.
Az áruk szerkezetében a gabonafélék foglalják el az első helyet, 44% -os részesedéssel, majd az ércek 30% -kal és az energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gáz) 11% -kal.
A fuvarozott 2,687 millió tonna áru országok szerinti részesedése látványosan megváltozott: Szerbia 40% Románia 30%, Magyarország 14%, Bulgária 9%, Horvátország 2%, Ausztria 2%, Szlovákia, Németország és a Moldovai Köztársaság egyenként 1%.
A csatornákon 3.645 vízi egység haladt át (5,90% -kal több, mint 2020 azonos időszakában), ebből 2.584 bárka, 523 önjáró hajó, 6 folyami-tengeri hajó és 532 tolóhajó. A forgalmat a román hajósok uralják.
(Forrás: Cuget liber)

A CMA CGM Group, a tengeri szállítás és logisztika egyik világszintű vezetője megnyitotta a Bukarest – Constantza útvonalon a BEX Rail vasúti szolgáltatást, amelyet a RoCombi társasággal működtet közösen. Az első vonat február 26-án hagyta el Constantza kikötőjét; a vonat hossza 700 m, 35 kocsival a kapacitása 105 TEU. A szolgáltatás irányonként hetente egyszer működik. A BEX tovább csökkenti a széndioxid-kibocsátást, mint a közúti teherszállítás alternatívája.
A CMA CGM Románia két közvetlen járata révén, azaz a BEX (Ázsiát és a Fekete-tengert összekötő Boszporusz Expressz) és a BSMAR (mely a Fekete-tenger és a Földközi-tenger kikötőit összekapcsolja a marokkói Casablancával), heti két járattal köti össze Constantzát (Romániát) a világ többi részével.
(Forrás: Intermodal Logistics)

Kevesebb, mint egy hónappal a török ​​Karasu és a romániai Constantza közötti Ro-Ro járat megindulása után, a járatot ideiglenesen felfüggesztették. Az utolsó indulás február 18-án volt. A RO-PAX Sea Lines üzemeltető a fenntarthatatlan adminisztratív bürokráciára hivatkozik, de előre nem látható költségekre is, amelyek a csatlakozás ideiglenes felfüggesztéséhez vezetnek. A Sea Lines konzultál a hatóságokkal, a kikötőkkel és az ügyfelekkel, és minden szükséges változtatást támogat a szolgáltatás folytatásához. A Karasu és Constantza közötti utazás időtartama 12 óra, ami a legrövidebb és leggyorsabb tengeri útvonal Törökország és Európa között, azaz a járat rendkívül vonzó az áruszállítás, de az idegenforgalom számára is.
(Forrás: Intermodal Logistics)

A román kormány európai pénzzel frissítené a Duna – Bukarest csatornára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. A Hajózható Csatornákat kezelő részvénytársaság február 23-án pályázatot írt ki az „Arges és Dambovita folyók navigációs és egyéb célú rendezése” c. megvalósíthatósági tanulmányának frissítésére, pontosabban az 1989 előtt kezdeményezett híres Bukarest – Duna csatorna frissítésére. A tanulmány az Arges folyó mentén (a Mihailesti – Cornetu-tól lefelé) és a Dambovita folyó mentén (a Bukaresti körgyűrű hídjától lefelé), Ilfov, Giurgiu és Calarasi megyék területére vonatkozik. A szerződés becsült értéke bruttó 6 millió lej, időtartama 11 hónap, a finanszírozást pedig az európai infrastrukturális alapok biztosítanák; az ajánlatok benyújtásának határideje 2021. április 5.
A Nicolae Ceausescu által elindított Duna – Bukarest csatorna ellentmondásos projekt, amely a kritikusai szerint megalomán és gazdaságilag nem hatékony. Egy 2018 decemberében megjelent tanulmány szerint a csatornát öt év alatt kellett megtervezni és megépíteni, bruttó költsége 6,71 milliárd lej (1,44 milliárd euró) volt. A megvalósítás után Bukarestből hajóval megközelíthető lehet akár a Duna-delta, vagy akár Bécs.
(Forrás: Economedia.ro)

A Fekete-tengeri körutazási turizmus az elmúlt években a Boszporuszt átkelő és a part mentén kikötő hajók drasztikus visszaesése miatt szenvedett. A járvány a sétahajózási turizmust erősen sújtotta, de a helyzet az előző években sem volt jobb, hiszen többek között befolyásolta a Krím félsziget Oroszország általi annektálása, Ukrajna instabilitása, a migránsok különböző folyosók igénybevétele Európa irányában, valamint a 2016-os és 2017-es törökországi terrortámadások.
2021-es évre 26 hajó (17 tengeri és 9 folyami) jelentette be érkezését Constantza kikötőjébe. „Az első 2021-re tervezett hajó az Artania, a Bahama-szigetek zászlója alatt, május 1-jén, az utolsó pedig október 16-án zárná a szezont, szintén tengeri, égei Odüsszea” – magyarázza Florin Goidea, a CN APM SA Constantza vezérigazgatója. Egy nagy tengerjáró hajó átlagosan 3.000 külföldi utast hozhat legalább néhány órára; közülük több, mint fele leszáll a hajóról, hogy meglátogassa Constantzát, a látnivalókat a megyében és a Duna-deltában. A Constantzába érkező külföldi turisták számára a fő attrakció a városnézés, különös tekintettel a történelmi területre (kaszinó, Ovidiu tér, Régészeti Múzeum, Tomis kikötő). A kikötés időtartamától függően a külföldiek választhatnak egy túrát a megyében (Dobrudzsai kolostorok, ősi erődök meglátogatása, hagyományos helyi étkezésekben való részvétel), vagy akár egynapos kirándulást a Duna-deltába.
(Forrás: Adevarul)