Erdogan felavatta a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel összekötő 45 km-es csatorna építését

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton, június 26-án felavatta az ellenzék és a környezetvédők által kritizált kezdeményezést, a Boszporusz-szorossal párhuzamos, óriási Isztambul-csatorna projekt első hídjának építését. A csatorna 45 km hosszú lenne, és mesterséges szorost alkotna Isztambultól nyugatra, északról délre összekötve a Fekete-tengert és a Márvány-tengert.
Erdogan szinte egész szombati beszédét a projekt védelmének szentelte. A kritikusok azzal vádolják az elnököt, hogy ragaszkodott egy olyan projekthez, amely Törökországot ökológiai katasztrófához és nagy adóssághoz vezeti. Felsorolva a Boszporuszon áthaladó hajók növekvő száma által jelentett kockázatokat, Erdogan szerint a projekt elsősorban Isztambul állampolgárainak biztonságát hivatott biztosítani, és lehetővé tette Törökország számára, hogy fontosabb helyet foglaljon el a nemzetközi kereskedelemben.
(Forrás: Economedia.ro)

Románia az első helyet foglalhatja el az európai napraforgó termelők között

A Román Statisztikai Intézet által készített rangsor szerint tavaly Románia volt a legnagyobb napraforgó termelő az uniós termelés 24,8 %-ával, a második legnagyobb kukoricamag-termelő a termelés 16 %-ával és a harmadik legnagyobb szójabab-termelő a termelés 11,7 %-kal.
2021-re az Európai Bizottság szakértői becslései szerint Románia 1,33 ezer hektárról mintegy 3,33 millió tonna napraforgót takarít be, szemben az egy évvel ezelőtti 2 millió tonnával 1,17 ezer hektárról. A román gazdálkodóknak tehát maximális esélyük marad piacvezetőnek maradni.
(Forrás: Economica.net)

A kikötői üzleti érdekképviselet üdvözli a Bíróság döntését a révkalauzolásról

A kikötői üzleti érdekképviselet (Constanţa Port Business Association) üdvözli a Számvevőszék és a Bíróság döntését a révkalauzolásról. A Számvevőszék és a Bíróság döntött a tengeri és folyami-tengeri hajók révkalauz-szolgáltatásának kikötői adminisztráció általi átvétele mellett. A jövőben a révkalauz-szolgáltatást a román állam ellenőrzése alatt marad, közvetlenül a Közlekedési Minisztériumnak alárendelt intézményénél, a Constantzai Kikötő Kezelőjénél, melynek a feladatot megkülönböztetéstől mentesen és egyenlő módon, minőség, idő és ár szempontjából kell elvégeznie. A Constanta Port Business Association pozitívnak értékelte a romániai kikötői tevékenységre vonatkozó jogszabályi keretet és a helyes európai gyakorlat összehangolásának ezt az első szakaszát, és továbbra is támogatni fog minden fejlesztést a kikötői tevékenységben.
(Forrás: Cuget liber)

A román gazdák készülnek a kereskedelmi év befejezésére, a búza és a kukorica ára csökken

A helyileg aktív gazdák és kereskedők a 2020–2021-es gazdasági év végéhez közelednek, és továbbra is 10% -kal magasabb árakból profitálnak, mint az előző év azonos időszakában. Az új termény megjelenésével azonban a búza és a kukorica ára csökkenni kezd az előző hónapokhoz képest. Az Európai Bizottság szerint a pékségi búza átlagos FOB-ára Constantza kikötőjében a 49. héten (amely június 10-én kezdődött) elérte tonnánként a 210 eurót, szemben az előző év azonos időszakának a 190,6 euró árával. Ebben az évben a constantzai kikötőben eladott búza tonnánkénti átlagára 243,7 euró volt, míg az előző év nem haladta meg a 211,9 eurós küszöböt. A legolcsóbb búzát Pozsonyban (tonnánként 184 euróért), a legdrágábbat Bolognában (tonnánként 241 euróért) értékesítették. A kukorica esetében az átlagos FOB-ár a 49. héttől Constantza kikötőjében elérte a tonnánként 214,12 eurót. Az év elején a román kukorica átlagára tonnánként 178 euró volt, a tavalyi év hasonló időszakában pedig 165 euró. A többi tagállam által értékesített árukhoz képest Románia a középső zónában van, a szélsőségeket a holland kukorica regisztrálja Rotterdamban 278 euróért, a szlovén kukoricáé pedig Ljubljanában 191 euró.
(Forrás: Economica.net)

A román és lengyel külügyminiszterek tekintik a Constantza – Gdansk vasútvonalat a Három Tenger Kezdeményezés központi mérföldkövének

Zbigniew Rau és Bogdan Aurescu lengyel és román külügyminiszterek közösen publikáltak egy cikket az AmericanPurpose külpolitikai magazinban. Mindkettő megemlíti a Constantza-Gdansk vasúti folyosót, mint a kelet-európai észak-déli összekapcsolási stratégia alapvető elemét. Céljuk, hogy a gdanski és constantzai kikötők közötti, más néven Rail-2-Sea vasútvonalat és a Via Carpathia közúti útvonalat a 3SI (Three Seas Initiative) központi mérföldkövének tekintsék.
(Forrás: Club Feroviar)

Constantza kikötője 2021. október 16-án fennállásának 125. évét ünnepli

125 év telt el azóta, hogy Constantza modern kikötőjét megalapozták. A román Közlekedési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Constantzai Kikötő Kezelője, a Román Haditengerészeti Hatóság, a haditengerészeti erők, a kikötők gazdasági képviselői, a tengeri és múzeumi oktatási intézmények, a Román Haditengerészeti Liga, a kikötői szakszervezetek és a helyi igazgatások fognak bekapcsolódni az esemény megünneplésénél, Constantzán és Agigean.
(Forrás: Cuget liber)

A Román Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást javasol az Eurochambres és a Három Tenger Kezdeményezés között

A Román Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára részt vett az EUROCHAMBRES tagszervezetek főtitkárainak közgyűlésén. Az esemény napirendjén szerepeltek a Román Kamara javaslatai az EUROCHAMBRES és a Három Tengeri Kezdeményezés, valamint az európai szervezet és a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (BSEC Igazgatóság) Üzleti Tanácsa közötti együttműködési megállapodás megkötésére.
Az EUROCHAMBRES több mint 20 millió vállalkozást képvisel Európában (amelynek 98% -a kkv) 45 nemzeti tagszervezetén és 1700 regionális és helyi kamaráján keresztül; a Román Kamara 1993 óta az EUROCHAMBRES tagja. A Three Seas Initiative egy elnöki szinten létrehozott, 2015-ben elindított politikai platform, amely magában foglalja az Adriai-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger közötti 12 EU-tagállamot (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia , Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet üzleti tanácsát 1992-ben hozták létre.
(Forrás: Cuget liber)

A gabonafélék, az olaj és az ércek újraindították az áruforgalmat a román tengeri kikötőkben

A gabonafélék, az olaj és az ércek újraindították az áruforgalmat a román tengeri kikötőkben
A romániai tengeri kikötők úgy zárták 2021 első négy hónapját, hogy az áruforgalom 21.739.482 tonnára (6,11 %-kal) nőtt a 2020 azonos időszakában regisztrált forgalomhoz képest. A tengeri forgalom 16.086.577 tonnát tett ki (2,83 %-kal több, mint 2020 azonos időszakában), a folyami forgalom pedig 5.652.905 tonnát (16,71 %-kal magasabb).
A Fekete-tenger szemközti partján az orosz kikötők 81,91 millió tonna áruforgalmat jelentettek, ami 5,5 %-os csökkenést jelent a 2020 január-áprilisi adatokhoz képest.
(Forrás: Cuget liber)

A Constantzai kikötő vezérigazgatóját „A 2020 év Haditengerészet Embere” díjjal tüntették ki

Florin Goideat, a Constantzai kikötő vezérigazgatóját „A 2020 év Haditengerészet Embere” díjjal tüntették ki. A szabályzat szerint, a kitüntetettek közt olyan kategória is van, amely a Nemzetvédelmi Minisztériumon kívüli személyiségeknek szól. Azt a kitüntetést vehette át Florin Goidea vezérigazgató is.
(Forrás: Ziua de Constanta)

Az EBRD a moldovai Giurgiulesti Szabad Kikötő kizárólagos tulajdonosa lett

Az EBRD megvásárolta a teljes Duna Logistics vállalatcsoportot, köztük a Danube Logistics SRL-t, amely a Moldovai Köztársaságban található Giurgiulesti Szabad Kikötő üzemeltetője. A felvásárlás révén a bank a kikötő fejlesztését kívánja támogatni, és nemzetközi befektetőket találni, hogy bekapcsolódjanak a modernizálásába. Az EBRD 1995 óta fektetett be a Giurgiulesti kikötőbe. Az EBRD tulajdonosa 69 ország, köztük a Moldovai Köztársaság, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank. Az EBRD a legnagyobb külföldi befektető a Moldovai Köztársaságban, 1,4 milliárd euróval.
(Forrás: ZFCorporate.ro)