A budapesti Park Inn Hotel by Radissonban 15. alkalommal került megrendezésre a Konstancai Kikötő Napja, a Kikötőt Kezelő Nemzeti Részvénytársaság (CN APM SA Constanta) szervezésében, a konstancai kikötőben rejlő lehetőségek népszerűsítése érdekében. „A rendezvény lehetőséget kínál a konstancai kikötő képviselőinek arra, hogy erősítsék meglévő üzleti kapcsolataikat magyar partnerekkel, de új együttműködések kialakítására is nyisson lehetőséget. Az előző rendezvények során az esemény a térség legfontosabb szereplőinek találkozási pontjává fejlődött ki a közlekedés, logisztika és agrárüzlet területén; a mostani rendezvényen több mint 140 résztvevő vett részt, 85 magyarországi, horvátországi és szerbiai cég képviseletében”, közölték a Kikötő képviselői.
A Kikötőt Kezelő Nemzeti Részvénytársaság mellett a kikötő referenciacégei is képviseltették magukat Budapesten: Chimpex, Comvex, Romcargo Maritime, Sea Container Services, Silk Route Shipping, Transport Trade Services, Umex.
Az eseményen jelen volt Románia magyarországi Nagykövete, Ő.E. Gabriel Cătălin Șopandă is. Ebből az alkalomból Florin Vizan, a CN APM SA Constanța vezérigazgatója elmondta: „A budapesti rendezvény a legjobb lehetőség a konstancai kikötői közösség és a magyar üzleti környezet közötti üzleti kapcsolatok erősítésére, valamint az új partnerségek kialakítására, amelyek hozzájárulnak a konstancai kikötőn keresztüli áruforgalom növekedéséhez. Tavaly a konstancai kikötő rekordforgalmat, 75,5 millió tonnát regisztrált”.
A megbeszélések során szó esett a Közép-Ázsia – Kaszpi-tenger – Fekete-tengeri szállítási útvonalak átalakításával, valamint a lengyel kikötőkkel és a Balti-tengerrel való kapcsolat fontosságával kapcsolatos témákról. A jelenlegi körülmények között új szolgáltatásokat lehet létrehozni és kínálni a hátországból, jelen esetben Magyarországról érkező ügyfeleknek, partnereknek, akik a konstancai kikötőn keresztül juthatnak új piacokra. Különös figyelmet fordítanak a Poti (Grúzia) és Karasu (Törökország) kikötőkkel kapcsolatos új, rendszeres Ro-Ro járatokra irányuló kezdeményezésekre.
A Kikötőt Kezelő Nemzeti Részvénytársaság képviselői bemutatták a közelmúltban befejezett, valamint a következő időszakra elindított fejlesztési projekteket, amelyek célja a román tengeri kikötők működési feltételeinek javítása, a kiszolgált áruforgalom tranzitfeltételeinek hatékonyabbá tétele a hinterland számára is.
A rendezvény során B2B találkozókra került sor a jelenlévő, a jelenlegi helyzethez igazodó új logisztikai láncok beindításában és fejlesztésében érdekelt cégek képviselői között.
(Focusspress.ro)
(Ordinea.ro)
(Forrás: Cuget liber)

Florin Vizan, a Konstancai kikötő vezérigazgatója udvariassági látogatást tett Románia magyarországi Nagykövetségének székhelyén, ahol Ő.E. Gabriel Cătălin Șopandă, Románia Nagykövete fogadta. A delegáció tagja volt Adrian Daniel Găvruța, a Kikötő igazgatótanácsának elnöke is. „Ebből az alkalomból a konstancai kikötő jelenkori fontosságáról, az új logisztikai folyosók által kínált lehetőségekről, és a konstancai kikötő által közép- és hosszútávon megvalósítani tervezett fejlesztési projektekről is tárgyaltak” – áll a Kikötő sajtóközleményében.
A látogatás a 15. alkalommal megrendezett „Konstancai Kikötő Napja Budapesten” c. rendezvényt megelőző napon történt.
(Forrás: Cuget liber)

„A konstancai kikötő jó választás a Kínából Közép- és Kelet-Európába történő áruszállításhoz, különösen a kereskedelmi útvonalak tavalyi ukrajnai háború kitörése utáni átalakításával összefüggésben” – vélekedik Frank Shao, a Tiedada vezérigazgatója. Tavaly decemberben a kínai vasúti logisztikai vállalat megállapodást írt alá a Grampet csoporttal az új Kína-Európa gyors vasúti folyosó (CR Express) fejlesztéséről. Az multimodális útvonal az északi folyosón keresztül Kínából Bukarestbe vezetne, de végül a felek a Fekete-tengeren keresztül kívánnak tranzitálni. „Az azerbajdzsáni Batumi és Poti kikötőkből a Konstancai kikötőbe vezető közvetlen útvonal megkerülheti a nehézkes szárazföldi szállítást, és jó tranzitidőket garantál” – magyarázta Frank Shao.
(Intermodal&Logistics.ro)

Az áruforgalom a Konstancai kikötőbe (ideértve Midia és Mangalia térségét is) 2022-ben 75,5 millió tonnát tett ki, ami a kikötő történetében eddig a legmagasabb forgalom; a növekedés mértéke az előző évhez képest 12% volt.
A háború kezdete óta, Ukrajna részesedése az áruforgalomban 11,85 millió tonna volt, ebből 5,4 millió tonna folyami és 6,4 millió tonna tengeri forgalom. A legnagyobb részesedést a gabonafélék képezték.
„A gabonafélék idén is a legnagyobb súlyú árucsoportot képviselik az összforgalomban, évi 24,1 millió tonnával; a konstancai kikötő ebből a szempontból a legjelentősebb Európában, különösen a jelenlegi körülmények között” – mondta Florin Vizan, a CN APM SA Constanța vezérigazgatója. Az összforgalomban a gabona 31,7%-ot tesz ki, ezt követi a kőolaj (12,57%), a vegyes termékek (10,4%), a kőolajtermékek (9,6%), a vasércek, vashulladékok (9,26%). A vezérigazgató szerint a tavaly 15.381 hajó érkezett a román tengeri kikötőkbe (2021-ben 14.629 hajó).
Jelentős forgalomnövekedés tapasztalható a következő árucsoportok esetében: olajos magvak (69,7%), vasércek és vas/acél hulladék (47%), kőolaj (41,7%), szénből és kátrányból nyert vegyi termékek (37,7%), nyers vagy feldolgozott ásványok (36,8%), kőolajtermékek (33,4%), fémtermékek (28,2%), egyéb cikkek (28,2%), berendezések, gépek (12,4%), műtrágyák (9,5%). A forgalom több termék esetében csökkent: ércek és színesfém hulladékok (69,7%), cellulóz- és papírhulladék (48,3%), cement, égetett mész, előregyártott építőanyagok (23,8%), burgonya, friss vagy fagyasztott zöldségek és gyümölcsök (18%), élő állatok, cukorrépa (6,3%).
A konstancai kikötő tavalyi áruforgalmából, a Konstanca térségében 68,2 millió tonnát regisztráltak (11,5%-os növekedés), Midia térségében 7 millió tonnát (18%-os növekedés), Mangalia térségében pedig 278.442 tonnát.
(Forrás: ZFcorporate.ro)

2022-ben a Csatornákon tranzitált áruk mennyisége elérte a 2021. évi rekordszintet. A forgalom 38,518 millió tonna kapacitást tett ki (4%-kal magasabbat, mint 2021 azonos időszakában), és 17,265 millió tonna áru.
A forgalmi szerkezetben a gabonafélék állnak az első helyen, 43%-os részesedéssel (2021-ben arányuk 47% volt), a gabonaféléket követték az ércek (31%) és az energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gáz, összesen 13%-kal).
A teljes forgalomból a legnagyobb részesedést a más országok megbízásából lebonyolított áruforgalom teszi ki, mely 70%-os részesedést képvisel (2021-ben 53% volt). A 2022-ben kezelt 17,265 millió tonna áruból 30%-ot Románia, 33%-ot Ukrajna, 19%-ot Szerbia, 6%-ot Bulgária, 3%-ot Magyarország, 3%-ot a Moldovai Köztársaság, 4%-ot Ausztria, 1%-ot Németország és 1%-ot Horvátország képviselte. Érzékelhető az Ukrajna számára tranzitált áruk jelentős növekedése.
2022-ben a Duna-Fekete-tenger és a Poarta Alba-Navodari csatornákon 25.735 vízi egység haladt át (2,58%-kal több, mint 2021-ben), ebből: 17.050 bárka, 4.435 önjáró hajó, 117 folyami-tengeri hajó, 4.098 tolóhajó és 35 utasszállító. A román hajótulajdonosok továbbra is uralják a forgalmat.
(Forrás: Cuget liber)

Grúzia bejelentette, hogy 2023-ban elindítja Anaklia kikötő építését, amely a legmélyebb vizű Fekete-tengeri kikötő lesz.
A tbiliszi kormány szerint Grúzia északnyugati kikötője nagy hajókat fogadhat majd, és a grúz hatóságok becslése szerint évente akár 100 millió tonnás árut kezelhet.
A kikötő az állam részvételével épül meg, amely a részvények 51 százalékát kapja meg, a projekt további 49 százalékát pedig nemzetközi aukción ítélik oda. A projekt összértéke körülbelül 2,5 milliárd dollár lesz.
(Forrás: Economica.net)

A Konstancai kikötőt kezelő Nemzeti Társaság (CN APM SA Constanta) adatai szerint, 2022 első tizenegy hónapja után a forgalom 69,6 millió tonna volt, ami 10%-os növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest.
A kikötőn áthaladó áruforgalomban a gabonafélék állnak az első helyen kb. 30%-os részesedéssel, ezt követi a kőolaj, a vegyes termékek, a kőolajtermékek, a vasércek és a műtrágya.
A gabonafélék főbb desztinációi: Egyiptom, Jordánia, Fülöp-szigetek, Szaud-Arábia, Spanyolország, Törökország, Izrael, Szudán, Tunézia.
A főbb partnerek importban Törökország, Brazilia, Görögország, Grúzia, Ukrajna és Olaszország, exportban pedig Egyiptom, Spanyolország, Törökország, Jordánia, Irán, Hollandia, Algéria, USA, Marokkó.
(Forrás: Focuspress.ro)

A szeptemberben megnyílt DP World Dornesti terminál (Románia, Suceava megye) lehetővé teszi havonta több ezer konténer forgalmát Ukrajna és Konstanca kikötője között, a Vadu-Siret határátkelőn keresztül. Az új vonalon hetente legfeljebb öt oda-vissza vonatpár közlekedhet, egyenként 50 konténerrel. A Dornesti és Konstanca közötti tranzitidő 36 óra, a vasúti fuvarozás ára lényegesen alacsonyabb, mint a közúti fuvarozásé. A terminál területe 2,5 ha, és akár 1.250 nagy konténer befogadására is alkalmas.
(Forrás: Clubferoviar.ro)

Jövőre írják alá a Bukarest-Duna-csatorna befejezéséhez szükséges munkálatok folytatásához szükséges Megvalósíthatósági tanulmány frissítésére vonatkozó szerződést, jelentette be Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter. A Hajózható Csatornákat Kezelő Nemzeti Társaság (CN ACN SA) által újraindított szerződés az Arges és a Dambovita folyók hajózási célú fejlesztését irányozza elő. A Ceaușescu által 1986-ban elindított projekt már 2,7 milliárd Euróba került, de az 1989-es Forradalom után körülbelül 70%-os készültségi állapotban félbehagyták. A hatóságok becslése szerint a beruházási projekt a végrehajtási időszakban 21.600 új munkahelyet teremt, és majd 520 alkalmazottat a hasznosítási időszakban. A projekt a román fővárost fontos logisztikai csomóponttá alakítaná. Bukarestnek két kikötője lesz, a dambovitai Glinában és az arges-i 1 Decembrie városában.
(Forrás: Economedia.ro)

A Konstancai kikötőben épül a Fekete-tenger legfontosabb RORO terminálja, mely lehetővé teszi, hogy a kikötőbe érkezett áruk a hajó kikötőhelyre érkezése után körülbelül négy-hat órán belül Romániába vagy Európába induljanak.
A több mint 75 millió euró értékű projekt a DP World Románia vállalathoz tartozik. A RORO terminál munkálatai májusban elkezdődtek, mára 30%-ban elkészültek és várhatóan 2023 decemberében elkészül. A cég azonban a jövő év nyarától részben szeretné felavatni a terminál azon részét, ahová a törökországi és grúziai áruk érkeznek, európai desztinációval.
(Forrás: Adevarul)