Grúzia köztársasági elnöke, Salome Zourabichvili ellátogatott Konstanca kikötőjébe.
A román állam tisztségviselőivel folytatott megbeszélései során prioritásként határozták meg a Románia, Grúzia és Azerbajdzsán közötti elektromos kábel megépítését, a „Zöld elektromos folyosó” keretében. A kábel összekötné a Kaszpi-tenger térségét a Fekete-tengerrel és az Európai Unió térségével.
Továbbá a két ország közötti ferry-boat vonal létesítésének lehetőségéről és megvalósításáról is tárgyaltak.
(Forrás: News.ro)

Romániában a második legtöbbet termesztett növény, azaz a búza termelése idén 9,17 millió tonna volt, 23%-kal alacsonyabb, mint a 2021-es mezőgazdasági évben. A repcetermesztés idén 1,12 millió tonna volt, 22%-kal alacsonyabb, mint 2021-ben.
2021-ben Románia volt a legnagyobb kukorica- és napraforgótermelő az EU-ban, idén azonban a becslések szerint jelentős termeléscsökkenés várható az aszály és a hőség miatt.
(Forrás: ZFcorporate.ro)

2022 első kilenc hónapjában jelentősen megnőtt a Csatornákon tranzitált áruk mennyisége. A forgalom 28,548 millió tonna kapacitást tett ki, 1,19%-kal többet, mint 2021 azonos időszakában; 12,877 millió tonna árut fuvaroztak, 5,01%-kal kevesebbet, mint 2021 azonos időszakában.
Az áruszerkezetben a gabonafélék állnak az első helyen, 42%-os részesedéssel; a gabonaféléket követő árucsoportok rangsora: ércek 33%, energiahordozók (szén, olaj, cseppfolyósított gáz) 13%, vegyipari termékek 5%, fém és fémtermékek 4%, egyebek 3%.
A más országok részére végzett áruforgalom részesedése 66% volt. A 2022 első kilenc hónapjában kezelt 12,877 millió tonna áru fő haszonélvezői: Románia 34%, Ukrajna 27%, Szerbia 20%, Bulgária 7%, Magyarország 4%, Moldova 3%, Ausztria 3%, Németország 1%, Horvátország 1%. Megfigyelhető az Ukrajna számára tranzitált áruk növekvő jelenléte, amely a Csatornák legnagyobb külföldi kedvezményezettjévé válik, hiszen a háború végéig a Románián keresztül vezető elkerülő útvonalat kell igénybe vennie.
A 2022. január-szeptember közötti időszakban a Duna-Fekete-tenger és a Poarta Albă-Năvodari csatornákon 19.829 vízi egység haladt át, 3,20%-kal több, mint 2021 azonos időszakában, ebből 12.794 bárka, 3.823 önjáró hajó, 89 folyami-tengeri hajó, 3092 tolóhajó és 31 személyszállító hajó.
A román hajótulajdonosok továbbra is uralják a forgalmat.
(Forrás: Cuget liber)

A kikötő (CN APM SA) kezelőjének előzetes adatai szerint 2022 első nyolc hónapjában 51 millió tonna áru haladt át a román tengeri kikötőkön, ami 13%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes forgalomnak valamivel több mint 10%-a Ukrajnából és Moldovából származott. „Tavaly ugyanebben az időszakban 45 millió tonna volt a forgalom, ebből 16,2 millió tonna volt gabona. A forgalom növekedése az év első nyolc hónapja után 13% feletti, és megerősíti azt a tényt, hogy a forgalom 2022-ben elérheti a 70 millió tonnát, és új rekordot érhet el a román tengeri kikötőkön keresztül szállított áruk mennyisége” – mondta Florin Vizan, a részvénytársaság vezérigazgatója. A romániai kikötőkön áthaladó áruforgalomban a gabonafélék állnak az első helyen 33,3%-os részesedéssel, ezt követi a kőolaj 12,5%-kal, a vegyes termékek 10,4%-kal, a kőolajtermékek 9%-kal, a vasércek 9%-kal és a műtrágya 5,8%-kal.
A háború kezdete óta, 2022 február 24-től a konstancai kikötőn keresztül az Ukrajna és Moldova viszonylatában a teljes áruforgalom 5,3 millió tonna volt, ebből a legnagyobb mennyiség a gabona volt. Ukrajnából eddig több mint 3,7 millió tonna gabona érkezett a kikötőbe, ebből több mint 1,7 millió tonna exportra került.
(Forrás: Ziarul Financiar)

1909. szeptember 27-én került sor a konstancai kikötő hivatalos felavatására, I. Károly király jelenlétében.
Konstanca kikötőjének építése a Fekete-tengeren már 1857-ben megkezdődött amikor a török hatóságok engedményezték a konstancai kikötő és a Cernavoda – Konstanca vasút építését az angol „Danube and Black Sea Railway and Kustendge Harbour Company Ltd.” társaságnak, így a konstancai kikötő most először részesült a viszonylag modern létesítményekből és berendezésekből. A Függetlenségi Háborű után, 1878-ban Dobrudzsa visszatért Romániához, és ezzel megjelentek az első törekvések egy olyan kikötő építése iránt, amely Konstanca stratégiai helyzetét és a fiatal állam gazdasági lendületét szolgálja. 1896. október 16-án került sor a konstancai kikötő építési és korszerűsítési munkáinak hivatalos felavatására, amelyek I.B. Cantacuzino mérnök tervei alapján kezdték el. 1899-ben Anghel Saligny mérnököt, a Cernavodă híd építőjét nevezték ki a Konstancai Kikötő munkáinak igazgatójává.
(Forrás: Focuspress)

2022. szeptember 22-én, az újvidéki Sheraton Hotelben került sor a 14. alkalommal megrendezett Konstancai kikötő Napja rendezvényre, amelyet a Konstancai kikötő kezelője (CN APM SA) szervezett szerbiai képviselete révén. Két év kihagyás után a rendezvény visszatért Szerbiába, ahol a konstancai kikötő képviselői ismét találkozhattak szerbiai partnereikkel, és megerősítették együttműködésüket a dunai és az egész térség kikötőinek képviselői előtt. A rendezvényen 200 fő vett részt, 68 szerb, horvát, montenegrói, holland és svájci cég képviseletében. A kikötő kezelője mellett hat referenciacég képviseltette magát a kikötői platformon: Comvex, Chimpex, CSCT, SCS, TTS és Umex. A rendezvényen részt vett Románia szerbiai nagykövete, Silvia Davidoiu is.
A konstancai kikötőn keresztül 2021-ben 8,9 millió tonna, 2022 első 6 hónapjában pedig 4,1 millió tonna árut kezeltek Szerbiai viszonylatban. A konstancai kikötőn áthaladó szerbiai áruk Dél-Koreába, Spanyolországba, Iránba, Egyiptomba, Portugáliába, Irakba, Szudánba, Libanonba, Törökországba, Olaszországba kerültek.
A rendezvényen szó esett a közlekedési útvonalak átalakításával kapcsolatos témákról is, valamint népszerűsítették a konstancai kikötő új kapcsolatait, például a 2022 májusában felavatott Poti-Constanta vonalat, amely egyre vonzóbbá válik a konténeres forgalom számára. A szerb partnerek ugyanakkor érdeklődtek az új, projektstádiumban lévő Románia-Törökország Ro-Ro vonal megvalósításáról.
(Forrás: Cuget liber, Ordinea, Jurnalul)

A DP World Dorneşti terminál ebben a hónapban kezdte meg működését, miután a román vámhatóság engedélyezte a működését. Ezt az új vasúti összeköttetést Ukrajna és Konstanca kikötője között azért hozták létre, hogy csökkentsék a jelenlegi nyomást mind a fuvarozók, mind a kikötői terminál számára. A Romániát Ukrajna déli részével összekötő Dorneşti-ben, a szomszédos országtól mintegy 15 km-re a szárazföld belsejében lévő Vadul-Siretnél egy terminál ötlete a konstancai kikötő torlódási problémái miatt jelent meg a DP World részéről. A DP World illetékese szerint az új vasúti járat hetente legfeljebb öt oda-vissza vonattal működhet, amelyek mindegyike 50 konténert szállít. A Dorneşti és Konstanca közötti tranzitidő 36 óra lesz, ami jelentősen csökkenti ezen az útvonalon a kamionok számát. A terminál területe 2,5 ha, és a vámraktáron kívül egy akár 2500 TEU befogadására is alkalmas raktár is található benne.
(Forrás: Intermodal Logistics)

Kelet-Közép-Európa legnagyobb fuvarozási és logisztikai kiállításának (TransLogistica Poland) szervezői belépnek Romániába is, így a fuvarozási és logisztikai szakemberek találkozhatnak Bukarestben 2022. október 12-14 között, a Romexpo komplexum központi pavilonjában.
A TransLogistica kiállítás a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségével együttműködésben valósul meg. Az esemény résztvevői között szerepel a Konstancai kikötő is.
(Forrás: T-times.ro)

A konstancai kikötő részvényesei a román Közlekedési Minisztérium székházában üléseztek és döntöttek az új vezérigazgató kinevezéséről. A Konstancai kikötő új vezérigazgatója Florin Vizan, mint ideiglenes vezérigazgató. A kinevezés 4 hónapig szól, 2022. augusztus 16-tól kezdődően 2022. december 16-ig és legfeljebb hat hónapig meghosszabbítható.
A CN APM Constanța SA többségi, 80%-os részesedése a Közlekedési Minisztérium tulajdonában van, míg a Fondul Proprietatea részesedése 20%. 2021-ben minden szinten volt növekedés: a foglalkoztatottak száma 889-re nőtt, a profit elérte a 130 460 821 lejt, és a forgalom is 418 millió lej fölé emelkedett.
(Forrás: Ziua de Constanta)

Paul Ivanov, a folyami fuvarozó Trading Line alapítója és vezérigazgatója azt javasolja, hogy a Galati kikötőben dolgozzanak ki egy olyan projektet, amely az Elon Musk tulajdonában lévő Starlink internetes szolgáltatáson alapul és lehetővé teszi a hajók távirányítását. Ez a projekt 25 millió eurós beruházást igényel, és nagyon fontos különösen az ágazat jövőbeni munkaerő-válságával összefüggésben: Romániában összesen közel 1200 kapitány van, ebből 600 fő 60 évnél idősebb, hamarosan nyugdíjba vonul.
Előnyt jelent az Ukrajna számára a Galatiban kiszélesített nyomtáv, így minden Konstancán áthaladó konténer átterelhető Galatiba, majd onnan vasúton Ukrajnába. A Trading Line árukat szállít Reni, Ismail vagy Chilia városaiból. Az út Galatiba öt órát vesz igénybe, ezt követően a rakománynak 72 órán át a kikötőben kell maradnia ellenőrzés céljából, majd további 12 órát Konstancáig. Ha sikerülne javítani ezen a folyamaton, hogy ne tartson olyan sokáig a galati áruellenőrzés, megduplázódhatna a Konstancába szállított áruk mennyisége. Az egyik cél a konténerek áramlásának megteremtése Constanta, Galati, Giurgiulesti és Reni között.
(Forrás: Ziarul Financiar)