Közel 10%-os áruforgalom növekedés a román kikötőkben

A román tengeri kikötőkben az év első 11 hónapban a forgalom 9,25% -kal növekedett, 2018 hasonló időszakához képest, elérve a 61,14 millió tonnát (2018 hasonló időszakában a forgalom 55,9 millió tonna volt).

A tengeri forgalom 47,24 millió tonna volt (6,54% -os növekedés), a folyami forgalom 13,9 millió tonna volt (19,6% -kal növekedett 2018 azonos időszakához képest).

A növekedés elsődlegesen a gabona látványos, 18,3%-os forgalmi növekedésének volt köszönhető (16,60 millió tonnáról 19,64 millió tonnára). Jelentős volt még a növekedés a következő árucsoportoknál is: nyersolaj (7,31 millió tonna), kőolaj termékek (5,78 millió tonna), vasércek és hulladékok (5,78 millió tonna), szilárd tüzelőanyag (3,58 millió tonna), műtrágya (3,57 millió tonna), stb. Az egyes árufajták részesedése a teljes forgalomban: gabona 32,1%, nyersolaj 12%, kőolaj termékek 9,5%, vasércek és hulladékok 7,4%, szilárd tüzelőanyag 5,9%, műtrágya 5,8%, fémszerkezetek 3,9%, olajos magvak 3,3%”, stb.

Az év első 11 hónapjának során a Constantzai kikötőben 13.398 hajó érkezett (2018 hasonló időszakában 12.559 hajó), ebből 3.843 tengeri- és 9.555 folyami hajó.

(Forrás: Profit.ro)

A Fekete-tenger és a Márvány-tenger közötti csatorna környezeti károkat okozhat

A Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan által támogatott projekt a Fekete-tenger és a Márvány-tenger közötti csatorna építésével kapcsolatban nagy környezeti kockázatot jelentene – jelentette ki a World Wildlife környezetvédelmi szervezet.

A 45 km hosszú csatorna, amelynek építési szándékát 2011-ben jelentették be, messze a legkomplexebb Isztambulra vonatkozó projekt. A hatóságok azt állítják, hogy ez a vízi út csökkenti a nyomást a Boszporusz-szorosra, amely Isztambult ketté osztja és a világ egyik legforgalmasabb hajózási vonala. Ellenben a World Wildlife környezetvédelmi szervezet törökországi leányvállalata szerint az új csatorna „komoly károkat okozna az erdőkben, a védett területeken és a mezőgazdasági földterületen”.

A török hatóságok szerint a csatornán napi 160 hajóval lehet átkelni, ez egy új alternatívát jelent a hajóforgalom számára, különösen az olajtartályok számára, amelyeknek most még várakozniuk kell.

A múlt hónapban Cahit Turhan török közlekedési miniszter bejelentette, hogy a műszaki tanulmányozás befejeződött, és a tendert már meghirdethetik.

A Sabah török napilap egyik októberi száma szerint (mely a kormány jelentésére hivatkozott), a projekt körülbelül hét év alatt befejeződik, és 75 milliárd lírába (13 milliárd dollárba) fog kerülni.

(Forrás: Bursa)

Új rekordhoz közelítenek a hajózható csatornák

Az év első 11 hónapjában a Csatornán a forgalom elérte a 33,086 millió tonna kapacitást (9% -kal többet, mint 2018 azonos időszakában), illetve 15,367 millió tonna árut fuvaroztak (18% -kal többet, mint 2018 azonos időszakában). Ha a forgalom tartós marad, akkor az év végére elérhető a 16,8 millió tonna forgalom (a korábbi rekord 14,554 millió tonna volt, 2016-ban).

Az élvonalban a gabonafélék vannak, 40%-os részesedéssel. A gabonaforgalmat követik az ércek – 35%, az energetikai anyagok (szén, kőolaj, cseppfolyósított gáz) – 12%, vegyi termékek – 6%, fém és fémszerkezetek – 4%, egyéb termékek – 2%, élelmiszer – 1%.

Az áruforgalom országok szerinti részesedése: Románia 48%, Szerbia 28%, Magyarország 9%, Bulgária 10%, Ausztria 2%, Németország, Horvátország és Moldova (1-1%).

Ebben az időszakban 22.883 vízi egység közlekedett a Duna – Fekete-tenger és a Poarta Alba – Navodari csatornákon: 15.696 bárka, 3.223 önjáró hajó, 63 folyami-tengeri hajó, 3.862 tolóhajó és 39 utasszállító.

(Forrás: Cuget liber)

Ígéret: az áruk legfeljebb két nap alatt jutnak el Constantzáról Budapestre

Az ígéretet a NavigátorVilág Expo konferencián tették a Constantzai kikötő tisztségviselői. „Vasúton az elmúlt évek beruházásai, illetve a Curtici – Constantza folyosó korszerűsítése megháromszoroznák az áruszállítás sebességét. Ez a folyosó 2-3 év alatt rendkívül versenyképes lesz a szállítási kapacitás szempontjából. A Budapest – Constanta útvonal becsült időtartama két nap lesz, sokkal hatékonyabb a magyar partnerek számára, mint a piacon lévő többi alternatíva”, mondta Alexandru Craciun, a CN APM SA Constantza kereskedelmi igazgatója.

Sajnos azonban a romániai vasút modernizálása nehézkes, sőt, még a romániai modernizált vasút sem biztosítja az áruszállító vonatok sebességének jelentős növekedését. A román árufuvarozók elemzései ezt megmutatták. Amedeo Neculcea, egyik legfontosabb román magánvasút igazgatója szerint a Bukarest – Constantza szakaszt modernizáltak, a vonatok lassabban közlekednek, mint előtte.

(Forrás: Clubferoviar.ro)

A Constantzai kikötőt figyelemmel kísérik a magyar üzleti körök

2019. november 19-20-án szervezte Budapesten a Cargo Kozlekedesi Kft. a NavigátorVilág Expo konferenciát, ahol a CN APM SA Constantza volt a fő támogató. A jubileumi 20. konferencia ma már referenciaként szolgál a közlekedés területén, a témák összetettek és naprakészek.

A CN APM SA jelenléte a román társaságokkal együtt a kikötői platformon és a vasúti területen azt a célt szolgálja, hogy a Constantzai kikötő növekvő gazdasági és dinamikus piacát a magyar fuvarozók és szállítmányozók figyelmében tartsa.

„A Constantzai kikötő szakosodott terminálokat kínál 140 dokknál, nagyon jó kapcsolatot a közlekedési folyosókhoz, sokféle áru üzemeltetésének lehetőségét” – mondta Alexandru Craciun, a CN APM SA Constantza kereskedelmi igazgatója.

A CN APM SA mellett, a „Constantzai kikötő magyar kapcsolatai” témájú panelbeszélgetés keretében a vitákban részt vettek azok a román gazdasági társaságok képviselői is, akik a Constantzai kikötő és a magyar partnerek közötti kapcsolatok javítása érdekében vettek részt.

Megvitatták a rendszeres konténervonalak lehetőségeit a Dunán, mint egy olyan alternatívát, amely nagyobb mennyiségek szállítását teszi lehetővé, mint a közút.

A konferencia egy szemináriummal zárult, mely a Magyarország és Románia közötti vasúti forgalomról szólt.

(Forrás: Cuget liber)

Látványos áruforgalom növekedés a román tengeri kikötőkben

A román tengeri kikötőkben az év első kilenc hónapjában a forgalom 8,42% -kal növekedett, 2018 hasonló időszakához képest, elérve a 49.689.282 tonnát. A növekedés elsődlegesen a gabona látványos, 18,31%-os forgalmi növekedésének volt köszönhető. Jelentős volt még a növekedés a következő árucsoportoknál is: műtrágya (+25,71%), vasércek és hulladékok (+20,39%), fémszerkezetek (+10,09%), szén (+8,75%), nyersolaj (+6,45%), kőolaj termékek (+3,62%), stb.

A tengeri forgalom 38.113.925 tonna volt (4,73% -os növekedés), a folyami forgalom 11.575.357 tonna volt (22,63% -kal növekedett 2018 azonos időszakához képest).

Ha a forgalom tartós marad, akkor az év végére túlszárnyalható az 1988-as rekord (62,4 millió tonna).

(Forrás: Cuget liber)