A Constantzai kikötő forgalmát a gabona segítette

Az egészségügyi válság az egész gazdaságot súlyosan sújtotta, és a román kikötők sem képezhettek kivételt. A teherforgalom 2020-ban jelentősen, több mint 9 %-kal csökkent. Azonban a gabonaforgalom növekedett és a teljes teherforgalom egyharmadát tette ki. A Constantzai Kikötő adatai szerint a román kikötők forgalma 2020-ban 60.375.000 tonna volt, szemben a 2019-es 66.603.000 tonnával, ami 9,35 %-os csökkenést jelent. A forgalom egynegyedét, pontosabban 21.893.550 tonnát a gabonaforgalom képviseli.
A tengeri forgalom 11,56 %-kal csökkent, azaz a 2019-es 51.458.000 tonnáról 2020-ra 45.506.000 tonnára. A folyami forgalom csupán 1,81 %-os csökkenést regisztrált, a háttérben a hatalmas gabonaexport segítette. Csökkent még a konténer- és a személyforgalom, viszont a tranzitforgalom növekedett, amiben az elmúlt 6 év maximumát rögzítették (17.957.000 tonna).
(Forrás: Constanta Financiara)

Az első negyedévben a román tengeri kikötők forgalma enyhén növekedett

A román tengeri kikötők forgalma 2021 első három hónapjában 1,38 %-kal nőtt a 2020 azonos időszakához képest. Constantza (a Midia térségével kiegészítve) és Mangalia kikötői együttesen 15.682.252 tonnát kezeltek. A tengeri forgalom 11.574.352 tonna volt (2,79 %-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában), a folyami forgalom pedig 4.107.900 tonna (15,29 %-kal magasabb).
Az előző évhez képest növekedett a nyersolaj (1.902.850 tonna, + 4,62%), a vasérc, vashulladék (1.245.788 tonna, + 35,73%), a szén (938.195 tonna, + 20,97) forgalma.
Csökkentek az előző évhez képest a gabonafélék forgalma (5.528.379 tonna, -3,03%), a műtrágyáké (1.184.437 tonna, -8,63%), a kőolajtermékeké (1.038.303 tonna, -19,91%), stb.
A Fekete-tenger szemközti partján az orosz kikötők 60,9 millió tonna áruforgalmat jelentettek, ami 2020 január-március időszakához képest 5,2 %-kal csökkent. Novoroszijszk, az Orosz Föderáció legnagyobb kikötője, 35,0 millió tonna árut kezelt, 12,1 %-kal kevesebbet. mint az előző év azonos időszakában.
(Forrás: Cuget liber)

A búzatermelés alapján Románia a hatodik helyezett az Európai Unióban

Románia a tavalyi búzatermelési rangsorban a hatodik helyen állt az Európai Unióban (EU), összesen 6,41 millió tonnával, pedig az aszály miatt a 2020-as termés 3,88 millió tonnával (37,7%) volt alacsonyabb 2019-hez képest. A román Statisztikai Intézet, valamint az Agerpres előzetes adatai szerint, a búzatermelés uniós rangsorában Franciaország jelentette tavaly a legnagyobb termést (30,073 millió tonna), amelyet követ Németország (22,171 millió tonna), Lengyelország (11,728 millió tonna), Spanyolország (8,267 millió tonna), Olaszország (6,716 millió tonna) és Románia (6,410 millió tonna).
(Forrás: Profit.ro)

A TX Logistik növeli a vonatok gyakoriságát Németország és Románia között

A TX Logistik AG kibővíti a vasúti intermodális összeköttetését Németország és Románia között azáltal, hogy 2021. május 10-től kezdve heti 5-ről 7-re növeli a vonatok gyakoriságát a Köln – Curtici útvonalon. Legfeljebb 44 egység rakható fel a vonatra, beleértve a félpótkocsikat, a megatrailereket, a tartályokat, az ömlesztett árut vagy a 45 lábas konténereket. A TX Logistik ezen a járaton a NiKRASA átrakási rendszert használja, amely lehetővé teszi olyan félpótkocsik szállítását, amelyek darukkal nem kezelhetőek.
A Kölni – Curtici összeköttetés 2018 óta szerepel a TX Logistik európai hálózatában, kezdetben heti 3 vonatpárral, amit a megnövekedett igény miatt heti 5 vonatpárra növeltek.
(Forrás: Intermodal & Logistics)

Budapesten három, Románia és Magyarország közötti megállapodást írtak alá

Claudiu Nasui román gazdasági miniszter és Szíjjártó magyar külgazdasági miniszter április 9.-én három, Románia és Magyarország közötti megállapodást írt alá Budapesten.
Az első egy protokoll a vegyes bizottság működőképesebbé tételének érdekében, amely javítja a kétoldalú gazdasági együttműködést. A második a Román – Magyar Kétoldalú Kereskedelmi Kamara létrehozásáról szóló megállapodás, amelynek révén a román és a magyar üzleti környezet közelebb kerülhet egymáshoz. A harmadik az a megállapodás, amely révén összekapcsolják a Szatmár – Oar, valamint a Mátészalka – Csenger gyorsforgalmi utakat, a gyorsabb közlekedés érdekében.
(Forrás: Agerpres)

A Duna – Fekete-tenger csatorna új rekordot célzott meg

A 2021. év nagyon ígéretesnek indult a Duna – Fekete-tenger és a Poarta Alba – Năvodari hajózható csatornák számára. 2021 első három hónapjában a vízi utakon fuvarozott árumennyiség figyelemre méltó növekedést regisztrált: a forgalom 8,828 millió tonna kapacitás volt, 11,59 %-kal magasabb, mint a 2020 azonos időszakában, illetve 4,376 millió tonna árut fuvaroztak, 12,29 %-kal többet, mint 2020 január – március időszakban.
Az áruk szerkezetében a gabonafélék foglalják el az első helyet, 44 %-os részesedéssel; 2020 január-márciusban arányuk csak 42% volt. A következő árucsoportok: ércek 29%, energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gázok), 12%, vegyszerek 10%.
A más országok számára fuvarozott áruk részesedése 67 %-ra növekedett az előző év azonos időszakának 62 %-os részesedéséhez képest. A fuvarozott 4,376 millió tonna áru országok szerinti részesedése: Szerbia 38%, Románia 33%, Magyarország 14%, Bulgária 8%, Horvátország 2%, Ausztria 2%, Szlovákia, Németország és a Moldovai Köztársaság egyenként 1%.
A csatornákon 5.936 vízi egység haladt át (7,17% -kal több, mint 2020 január – március időszakban), ebből 4.187 bárka, 839 önjáró hajó, 18 folyami-tengeri hajó, 890 tolóhajó és 2 utasszállító. A forgalmat a román hajótulajdonosok uralták, kiemelten a Navrom.
(Forrás: Cuget liber)

Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei

Az Eurostat 2020-as adatai szerint Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei közt Németország az első, mind az import, mind az export tekintetében.
Románia 16,7 milliárd euró értékű árubehozatalának mintegy 21 %-a Németországból származik, ezt követi Olaszország 7,2 milliárd euróval (9,2%) és Magyarország 5,9 milliárd euróval (7%). Kína a negyedik helyen áll 5,1 milliárd euróval, illetve Lengyelország következik 5 milliárd euróval.
Ami a román export célirányait illeti, a fő országok: Németország (23%, 14,1 milliárd euró), Olaszország (11%, 6,7 milliárd euró), Franciaország (7%, 4,2 milliárd euró), Magyarország (5%, 3,1 milliárd euró) és Lengyelország (4%, 2,3 milliárd euró).
(Forrás: Economedia.ro)

Románia továbbra is a legnagyobb napraforgó termelő az Európai Unióban

Románia 2015-től következetesen az első helyet foglalta el az Európai Unióban a napraforgó termesztés és a megművelt területek tekintetében; a Román Országos Statisztikai Intézet szerint 2020-ban is a legnagyobb termelő maradt, összesen 2,07 millió tonnával, bár az össztermés az aszály miatt 2019-hez képest (amikor meghaladta a 3,569 millió tonnát) 42%-kal csökkent.
Az EU-ban a legmagasabb napraforgó termeléssel rendelkező országok közé tartozik még: Magyarország összesen 1,749 millió tonnával, Bulgária (1,66 millió tonna) és Franciaország (1,655 millió tonna) előtt. A Román Földművelésügyi Minisztérium szerint Románia tavaly 1,544 millió tonna napraforgómagot exportált.
(Forrás: Profit.ro)

Az év első két hónapjában enyhén növekedett a román tengeri kikötők forgalma

A román tengeri kikötőkben 2021 első két hónapjában Constantza, Midia és Mangalia kikötőinek összes forgalma 10.077.137 tonna volt, ami 0,14%-kal több, mint 2020 azonos (pandémia mentes) időszakában.
A tengeri forgalom 7.466.051 tonna volt (3,86%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában), a folyami forgalom pedig 2.611.086 tonna volt (13,67%-kal több, mint 2020 azonos időszakában).
A forgalom szerkezetében is történtek kisebb változások. Növekedett főleg a gabonaforgalom (3.694.902 tonna, +8,59%) és a vasércek és fémhulladékok forgalma (762.493 tonna, +17,10%), illetve csökkent a nyersolaj forgalom (1.213.701 tonna, -1,98%), valamint a trágya (778.997 tonna, -18,37%) és a szén forgalom (549.242 tonna, -2,46%).
A Fekete-tenger túlsó partján az orosz kikötők forgalma 39,2 millió tonna volt, ami 0,7% -kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában. Novorossiysk, a legnagyobb orosz kikötő 22,8 millió tonna kezelt, ami 8,5% -kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.
(Forrás: Cuget liber)

Törökország jóváhagyta egy hatalmas csatorna építését Isztambulban

Törökország jóváhagyta egy hatalmas, 45 kilométer hosszú csatorna építését Isztambul külterületén, bár mind a költségei, mind a környezetre gyakorolt ​​hatása miatt ez egy vitatott projekt. A Kanal Istambul nevű csatorna összeköti a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel; az építkezés költségeit 75 milliárd török ​​lírára (9,2 milliárd dollárra) becsülik. A kormány azzal érvel, hogy a csatorna elősegíti a Boszporusz-szoros forgalmának megkönnyítését, amely a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, valamint megakadályozza az olyan baleseteket, mint a márciusi Szuezi blokkolás. A többi török nagy infrastrukturális projektjéhez hasonlóan a csatorna is kritikát váltott ki azoktól, akik szerint ez katasztrófa lesz a környezet számára, és szennyezi a metropolisz 15 millió lakosú vízkészleteit.
(Forrás: Economedia.ro)