A Középfolyosón áthaladó áruk mennyisége tavaly megkétszereződött, a forgalmat 1,7 millió tonnára becsülik. A statisztikák szerint, a teljes éves tranzitkapacitás 5,8 millió tonna rakomány. A konténerforgalom volumene 2022-ben 33.000 TEU volt, míg a Középső Folyosó jelenlegi potenciálja 80.000 TEU. Emellett, az idei év első öt hónapjában a Folyosón 64%-kal nőtt a teherforgalom, ami több mint 1 millió tonna árut jelent.
A Középső Folyosó felgyorsult fejlődésen megy keresztül. A kazah állami vállalat célja az átrakási létesítmények kiépítése a kaszpi-tengeri Aktau és Kuryk kikötőkben, logisztikai központok kialakítása a Kaszpi-tenger térségében és konténerhub kiépítése Aktauban.
(Forrás: Intermodal&Logistics.ro)

A G7-országok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia) közlekedési miniszterei Japánban találkoztak és Romániát is bevonták az új közlekedési folyosóba, amely a Közép-Ázsia – Kaszpi-tenger – Fekete-tenger nyomvonalon fog működni. A Közép-Ázsia – Kaszpi-tenger – Fekete-tenger nyomvonalra 600 milliárd euró értékben indítanak beruházásokat.
(Forrás: Antena3.ro)

Románia és különösen a konstancai kikötő kulcsfontosságú pontot jelent a régi Selyemút életre keltésére irányuló kazah tervekben. Alapvetően ez egy alternatív útvonal az Ázsiából Európába, különösen Kínából érkező áruk számára, amelyeknek jelenleg két lehetséges útvonala van: északon, Oroszországon keresztül, vagy délen, hosszabb útvonalon, többnyire tengeren.
A kazahok gazdasági projektje Ázsia és Európa gyorsabb kapcsolatának megteremtése a Középső folyosó által, a híres Selyemút modern újraértelmezése, amely gazdaságilag összekapcsolta Európát Ázsiával. A „középső folyosó” összeköti Kínát az EU-val, és átszeli Közép-Ázsiát, a Kaukázust és Törökországot, átszelve a Kaszpi-tengert és a Fekete-tengert is. A kazahsztáni projekt útvonala a Fekete-tengerhez érkezik, de a végső cél az európai piac.
(Forrás: ZFcorporate.ro)

A konstancai kikötőben 72 vasútvonal javítása és átadása megtörtént, maradt még 27 javítanivaló vasútvonal! A 2022-2023 közötti időszakra vonatkozó javítási programban szereplő 99 vonal közül eddig 72 vasútvonalon fejezték be a javítási munkákat. Jelenleg a CFR SA korszerű áruforgalmi feltételeket biztosít a konstancai kikötőben javított 72 vasútvonalon, azaz körülbelül 33 km új vasútvonalon, de folytatják a javítást az utolsó 27 vasútvonalon (10,435 km) is.
(Forrás: Ziua de Constanta)

Az Európai Bizottság jelentése szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági évben Marokkó lett a legnagyobb búzaimportőr az EU-ból; 2023 első négy hónapjában Marokkó több, mint 4 millió tonna búzát importált, szemben az előző évi 1,4 millió tonnával. Ugyanebben az időszakban Algéria volt a második legnagyobb búzaimportőr 3,6 millió tonnával; a harmadik helyen Nigéria áll 2,2 millió tonna búzával, majd Egyiptom 1,6 millió tonnával.
A jelentésből az is kiderül, hogy Franciaország maradt a legnagyobb lágybúza-exportőr az EU-ban, 9,16 millió tonnával. Franciaországot követi Románia 3,49 millió tonnával, Németország 3,12 millióval, Lengyelország 2,54 millióval és Litvánia 2,26 millióval.
(Forrás: Economedia.ro)

2023 első negyedévében a konstancai teljes áruforgalom meghaladta a 19 millió tonnát, szemben a 2022 első negyedévi 17,44 millió tonna rekord forgalommal; a teljes forgalom növekedése közel 10% volt; ebből a tengeri forgalom 14,5 millió tonna, a folyami forgalom pedig 4,6 millió tonna volt.
A gabonaforgalom 6,6 millió tonna volt, ami a 2022 első negyedévéhez képest 13%-os növekedés. „A konténereknél is jelentős növekedés tapasztalható; a 2022. I. negyedévi 1,67 millió tonna áruról az idei év hasonló időszakában 2,24 millió tonnára növekedett, a növekedés 34%. TEU-ban mérve, a forgalom 170.400 TEU-ról 199.000 TEU-ra növekedett 2023 első negyedévében, ami 16,8%-os növekedést jelent” – mondta Florin Vizan, a kikötőt kezelő részvénytársaság vezérigazgatója.
(Forrás: Bursa)

A budapesti Park Inn Hotel by Radissonban 15. alkalommal került megrendezésre a Konstancai Kikötő Napja, a Kikötőt Kezelő Nemzeti Részvénytársaság (CN APM SA Constanta) szervezésében, a konstancai kikötőben rejlő lehetőségek népszerűsítése érdekében. „A rendezvény lehetőséget kínál a konstancai kikötő képviselőinek arra, hogy erősítsék meglévő üzleti kapcsolataikat magyar partnerekkel, de új együttműködések kialakítására is nyisson lehetőséget. Az előző rendezvények során az esemény a térség legfontosabb szereplőinek találkozási pontjává fejlődött ki a közlekedés, logisztika és agrárüzlet területén; a mostani rendezvényen több mint 140 résztvevő vett részt, 85 magyarországi, horvátországi és szerbiai cég képviseletében”, közölték a Kikötő képviselői.
A Kikötőt Kezelő Nemzeti Részvénytársaság mellett a kikötő referenciacégei is képviseltették magukat Budapesten: Chimpex, Comvex, Romcargo Maritime, Sea Container Services, Silk Route Shipping, Transport Trade Services, Umex.
Az eseményen jelen volt Románia magyarországi Nagykövete, Ő.E. Gabriel Cătălin Șopandă is. Ebből az alkalomból Florin Vizan, a CN APM SA Constanța vezérigazgatója elmondta: „A budapesti rendezvény a legjobb lehetőség a konstancai kikötői közösség és a magyar üzleti környezet közötti üzleti kapcsolatok erősítésére, valamint az új partnerségek kialakítására, amelyek hozzájárulnak a konstancai kikötőn keresztüli áruforgalom növekedéséhez. Tavaly a konstancai kikötő rekordforgalmat, 75,5 millió tonnát regisztrált”.
A megbeszélések során szó esett a Közép-Ázsia – Kaszpi-tenger – Fekete-tengeri szállítási útvonalak átalakításával, valamint a lengyel kikötőkkel és a Balti-tengerrel való kapcsolat fontosságával kapcsolatos témákról. A jelenlegi körülmények között új szolgáltatásokat lehet létrehozni és kínálni a hátországból, jelen esetben Magyarországról érkező ügyfeleknek, partnereknek, akik a konstancai kikötőn keresztül juthatnak új piacokra. Különös figyelmet fordítanak a Poti (Grúzia) és Karasu (Törökország) kikötőkkel kapcsolatos új, rendszeres Ro-Ro járatokra irányuló kezdeményezésekre.
A Kikötőt Kezelő Nemzeti Részvénytársaság képviselői bemutatták a közelmúltban befejezett, valamint a következő időszakra elindított fejlesztési projekteket, amelyek célja a román tengeri kikötők működési feltételeinek javítása, a kiszolgált áruforgalom tranzitfeltételeinek hatékonyabbá tétele a hinterland számára is.
A rendezvény során B2B találkozókra került sor a jelenlévő, a jelenlegi helyzethez igazodó új logisztikai láncok beindításában és fejlesztésében érdekelt cégek képviselői között.
(Focusspress.ro)
(Ordinea.ro)
(Forrás: Cuget liber)

Florin Vizan, a Konstancai kikötő vezérigazgatója udvariassági látogatást tett Románia magyarországi Nagykövetségének székhelyén, ahol Ő.E. Gabriel Cătălin Șopandă, Románia Nagykövete fogadta. A delegáció tagja volt Adrian Daniel Găvruța, a Kikötő igazgatótanácsának elnöke is. „Ebből az alkalomból a konstancai kikötő jelenkori fontosságáról, az új logisztikai folyosók által kínált lehetőségekről, és a konstancai kikötő által közép- és hosszútávon megvalósítani tervezett fejlesztési projektekről is tárgyaltak” – áll a Kikötő sajtóközleményében.
A látogatás a 15. alkalommal megrendezett „Konstancai Kikötő Napja Budapesten” c. rendezvényt megelőző napon történt.
(Forrás: Cuget liber)

„A konstancai kikötő jó választás a Kínából Közép- és Kelet-Európába történő áruszállításhoz, különösen a kereskedelmi útvonalak tavalyi ukrajnai háború kitörése utáni átalakításával összefüggésben” – vélekedik Frank Shao, a Tiedada vezérigazgatója. Tavaly decemberben a kínai vasúti logisztikai vállalat megállapodást írt alá a Grampet csoporttal az új Kína-Európa gyors vasúti folyosó (CR Express) fejlesztéséről. Az multimodális útvonal az északi folyosón keresztül Kínából Bukarestbe vezetne, de végül a felek a Fekete-tengeren keresztül kívánnak tranzitálni. „Az azerbajdzsáni Batumi és Poti kikötőkből a Konstancai kikötőbe vezető közvetlen útvonal megkerülheti a nehézkes szárazföldi szállítást, és jó tranzitidőket garantál” – magyarázta Frank Shao.
(Intermodal&Logistics.ro)

Az áruforgalom a Konstancai kikötőbe (ideértve Midia és Mangalia térségét is) 2022-ben 75,5 millió tonnát tett ki, ami a kikötő történetében eddig a legmagasabb forgalom; a növekedés mértéke az előző évhez képest 12% volt.
A háború kezdete óta, Ukrajna részesedése az áruforgalomban 11,85 millió tonna volt, ebből 5,4 millió tonna folyami és 6,4 millió tonna tengeri forgalom. A legnagyobb részesedést a gabonafélék képezték.
„A gabonafélék idén is a legnagyobb súlyú árucsoportot képviselik az összforgalomban, évi 24,1 millió tonnával; a konstancai kikötő ebből a szempontból a legjelentősebb Európában, különösen a jelenlegi körülmények között” – mondta Florin Vizan, a CN APM SA Constanța vezérigazgatója. Az összforgalomban a gabona 31,7%-ot tesz ki, ezt követi a kőolaj (12,57%), a vegyes termékek (10,4%), a kőolajtermékek (9,6%), a vasércek, vashulladékok (9,26%). A vezérigazgató szerint a tavaly 15.381 hajó érkezett a román tengeri kikötőkbe (2021-ben 14.629 hajó).
Jelentős forgalomnövekedés tapasztalható a következő árucsoportok esetében: olajos magvak (69,7%), vasércek és vas/acél hulladék (47%), kőolaj (41,7%), szénből és kátrányból nyert vegyi termékek (37,7%), nyers vagy feldolgozott ásványok (36,8%), kőolajtermékek (33,4%), fémtermékek (28,2%), egyéb cikkek (28,2%), berendezések, gépek (12,4%), műtrágyák (9,5%). A forgalom több termék esetében csökkent: ércek és színesfém hulladékok (69,7%), cellulóz- és papírhulladék (48,3%), cement, égetett mész, előregyártott építőanyagok (23,8%), burgonya, friss vagy fagyasztott zöldségek és gyümölcsök (18%), élő állatok, cukorrépa (6,3%).
A konstancai kikötő tavalyi áruforgalmából, a Konstanca térségében 68,2 millió tonnát regisztráltak (11,5%-os növekedés), Midia térségében 7 millió tonnát (18%-os növekedés), Mangalia térségében pedig 278.442 tonnát.
(Forrás: ZFcorporate.ro)