A román Közlekedési Minisztérium három projektet ír ki 460 millió Eurós európai finanszírozású tengerészeti infrastrukturális beruházásokra, a 2021–2027-es Közlekedési Program keretében. Az Európai Bizottság 2022 decemberében hagyta jóvá a Románia Közlekedési Programját, amelynek összfinanszírozása csaknem 10 milliárd euró, ebből 4,6 milliárd euró vissza nem térítendő forrás. A finanszírozható munkák között szerepel a Bukarest – Duna csatorna befejezése is.
A Bukarest – Duna csatorna munkálatainak folytatására vonatkozó Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése 2023 januárjában kezdődött. 2023.10.26-tól lehet pályázatot benyújtani infrastruktúra fejlesztésére, valamint kikötői építmények megvalósítása, beleértve a Bukarest – Duna csatorna befejezésére is. A Bukarest – Duna csatorna, a Ceausescu által a 80-as években elindított projekt már 2,7 milliárd Euróba került, de a forradalom után mintegy 70%-os készültségben félbehagyták. A Hajózható Csatornák kezelőjének (C.N. A.C.N. S.A.) becslése szerint ez lesz a legnagyobb beruházási projekt, amely 21.600 új munkahelyet teremt a végrehajtási időszakban, és 520 alkalmazottat a hasznosítási időszakban. Bukarestnek két kikötője lesz, a dimbovicai Glinában és az argesi 1 Decembrie városában. A teljes hajózható csatorna az Arges folyón Oltenitáig 73 kilométer hosszú, és négy zsilipen keresztül 53 méter szintkülönbséget, a Dimbovita folyón pedig 2 zsilipen keresztül 14 méter szintkülönbséget teljesít. A trapéz alakú meder szélessége az Arges-nál 80 méter, a Dimbovitán pedig 40 méter, a minimális mélység 4,5 méter. A víziút teljes éves kapacitása 24 millió tonna lesz.
(Forrás: Economedia.ro)

A Román Nemzeti Vasúti Társaság CFR SA és az Európai Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) három projektre írt alá finanszírozási megállapodást, köztük a konstancai kikötő vasúti infrastruktúrájának korszerűsítéséről. A három projektet a CEF vissza nem térítendő alapjaiból finanszírozzák: Kohéziós Alap az Európai Összekapcsolási Mechanizmuson keresztül, Közlekedési szektor, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá.
(Forrás: Cuget Liber)

A konstancai kikötőbe a 12 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek október 16-tól csak az online foglalás alapján léphetnek be. Az applikációba 177 kikötőben működő cég regisztrált. A fuvarozók csak ezen az alkalmazáson keresztül foglalhatnak be- vagy kirakodási időrést a kikötőben működő szolgáltatónál. Az adott informatikai megoldás 2023 augusztusától tesztelési fázisba lépett. Az applikáció elérhető a Konstancai kikötő honlapján, a http://www.portofconstantza.com / Constanța Port Access rovatnál, vagy a következő linken: https://booking.portofconstantza.com.
(Forrás: Economedia.ro)

A EB által közzétett adatok szerint az EU tagállamai július 1. (a 2023/24-es mezőgazdasági évad kezdete) és október 1. között 7,39 millió tonna lágy búzát exportáltak, ami 24%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában exportált 9,77 millió tonna. Ezen adatok szerint Románia a legnagyobb lágy búza exportőr az EU-ban, 2,034 millió tonna exporttal 2023. július 1. és október 1. között; Romániát követi Lengyelország 1,45 millió tonnával és Franciaország 1,28 millió tonnával.
(Forrás: Economedia.ro)

Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter kijelentette, hogy a Sulina-csatornán napi 24 órára kiterjeszthető a hajózás, így az ukrán gabona a nap 24 órájában áthaladhat. Grindeanu hangsúlyozta, hogy az ukrán gabona 70 százaléka Románián keresztül érkezik. „Bombázások voltak a közös Chilia-csatornán, mely közös határ. Havonta több mint 2,5 millió tonna gabona tranzit volt Románián át. Az amerikaiakkal és az ukránokkal Galatiban, valamint az Európai Bizottsággal folytatott megbeszéléseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy néhány intézkedéssel hamarosan elérhetjük a 4 millió tonnát. A Sulina-csatornán ma még csak napfénynél hajóznak, de a nap 24 órájában lesz hajózható, hiszen ezt a projektet egy hónap múlva befejezünk.”
(Forrás: News.ro)

114 éve annak, hogy I. Károly király jelenlétében hivatalosan felavatták Konstanca kikötőjét. A fekete-tengeri konstancai kikötő építése már 1857-ben megkezdődött, amikor a török hatóságok a konstancai kikötő és a Cernavoda – Constanta vasút építésének koncesszióját a „Danube and Black Sea Railway and Kustendge Harbour Company Ltd.” angol cégnek adták.
1899-ben Anghel Saligny mérnököt, a Cernavoda híd építőjét nevezték ki a Konstancai Kikötő munkáinak igazgatójává. A 20. század elején a konstancai kikötő rendelkezett egy mélytengeri, 1.377 m hosszú mólóval, az 1.497 m hosszú Déli mólóval, világítótoronnyal, rakodóhelyekkel, több ezer méteres rakpartokkal, silókkal, vasúttal stb. A kikötői platform területe 119 ha volt.
(Forrás: Cuget Liber)

A gazdálkodók a búzával, árpával, cirokkal, zabbal és repcével megművelt területek 99 százalékát betakarították, a cirok és a zab kivételével minden növény termése magasabb a tavalyinál. A román Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint búzából, rozsból és tritikáléból összesen több, mint 10,9 millió tonna, 22,6%-kal több, mint tavaly. Ez az elmúlt három év legnagyobb termése.
A búzatermés 2023-ban 9.172.195 tonna volt, 5,6%-kal magasabb a tavalyinál, de elmarad a 2021-es búzaterméstől, amikor 10,4 millió tonnát termeltek. A tritikálé termése 164.148 tonna volt, 14,6%-kal kevesebb, mint 2022-ben, míg a rozstermés 15.555 tonna, 55,3%-kal alacsonyabb, mint 2022-ben. 2022-ben, egy rendkívül száraz évben Románia összesen 8,9 millió tonna búzát, rozsot és tritikálét termelt, ebből 8,6 millió tonna búzát, 34.800 tonna rozsot és 192.400 tonna tritikálét.
(Forrás: Economica.net)

A Constanta South Container Terminal SRL (CSCT), amely a DP World óriáscég tulajdonában van, olyan projektet valósít meg, amelynek célja egy multimodális terminál fejlesztése. A projekt értéke 263 millió RON, melyből 83,3% EU finanszírozás, 14,7% állami költségvetési rész, és 2% önrész.
A DP World több, mint 100.000 embert foglalkoztató vállalat több, mint 70 országban. A konstancai kikötőben üzemelteti a Fekete-tenger legnagyobb tengeri terminálját, mintegy 600 fős csapattal, akik eddig több, mint 6.000 hajót kezeltek.
(Forrás: Replica)

A Három Tenger Kezdeményezés 8. csúcstalálkozójának házigazdája Klaus Iohannis román elnök volt, és egyben Románia az első a résztvevő államok közül, amely második alkalommal rendezi meg a csúcstalálkozót. A rendezvényen a kezdeményezésben résztvevő mind a 12 ország (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, és a fogadó ország Románia), a stratégiai partnerek (az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és Németország), egy sor különleges vendég (Görögország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság, Japán, Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország), valamint nemzetközi szervezetek (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Európai Beruházási Bank, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Nemzetközi Valutaalap, Világbank) képviselői vettek részt. A Bukaresti Nyilatkozat elfogadásával Görögország a kezdeményezés 13. résztvevő állama lesz, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság pedig megkapja társult résztvevő állam státuszát.
(Forrás: Bursa)

A Transport Trade Services (TTS) 31,5 millió Euró értékű szerződést írt alá a Liberty Galati vas- és acéltársasággal, 3 éves időtartamra. A szerződés tárgyát az ásványi nyersanyagok folyami fuvarozási szolgáltatásokat képezik (Konstanca / Mahmudia / Ruse / Izmail viszonylatban Galati felé), valamint az acéltermékekre vonatkozó hasonló szolgáltatásokat (Galati-ról Konstanca / Tulcea / Turnu Severin / Orsova / Izmail / Reni / Ruse / Lom / Prahovo / Smederevo / Pancevo / Belgrád / Novi Sad / Vukovár / Gönyű / Pozsony / Bécs / Krems felé, és Konstancáról Galati felé).
(Forrás: Profit.ro)