1909. szeptember 27-én került sor a Constantai kikötő hivatalos felavatására, I. Károly király jelenlétében.
A Fekete-tengeri constantai kikötő fejlesztése 1857-ben kezdődött, amikor a török ​​hatóságok a Constantai kikötő és a Cernavoda – Constanta vasútvonal építését az angol „Danube and Black Sea Railway and Kustendge Harbour Company Ltd.” vállalatnak adták koncesszióba. A függetlenségi háború után, 1878-ban Dobrudzsa visszakerült Romániához, és megjelentek az első törekvések egy stratégiai kikötő építésének érdekében. 1896. október 16-án került sor a Constantai kikötő építési és modernizációs munkálatainak hivatalos felavatására, amelyek I.B. Cantacuzino mérnök tervei szerint kezdődtek. 1899-ben Anghel Saligny mérnököt, a cernavodai híd építőjét nevezték ki a Constantai kikötő munkálatainak igazgatójává.
(Forrás: Radio Constanta)

A CFM (Moldovai Állami Vasúttársaság) küldöttsége Serghei Cotelinic vezérigazgató vezetésével Jászvásáron találkozott Daniel Apostolache-val, a román Carpatica Feroviar vezérigazgatójával. A CFM és a Carpatica Feroviar stratégiai megállapodást kötött a Románia – Moldova árufuvarozásról.
A megállapodás célja az áruk export- és importcélú vasúti szállításának megszervezése, többek között az új Prut 2 – Falciu határátkelőhelyen keresztül.
(Forrás: Clubferoviar.ro)

A cseh MALBI-trans és a román állami tulajdonú Carpatica Feroviar (a CFR Marfa utód) együttműködési megállapodást írt alá a Középső folyosó fejlesztésének keretében, amelyben a Constantai kikötő játssza a főszerepet – mondta Liliana Krutonog, a MALBI-trans vezérigazgatója.
A Középső folyosón keresztül az áruk Ázsiából Közép-Európába és vissza áramlanak, indulva Csehországból / Szlovákiából, Magyarországról, Romániából Konstancába, Törökországból, Grúziából, majd Türkmenisztánból, Üzbegisztánból, Kazahsztánból Kínába; a megállapodás előírja a teherfuvarozás megszervezését Csehországból a Constantai kikötőbe, majd Potiba, Batumiba, és a Kaszpi-tengeren keresztül Aktauba (Kazahsztán). A Középső folyosó általában alacsonyabb tranzitkapacitással rendelkezik a Brest–Małaszewicze útvonalhoz képest, de a Carpatica Feroviarral kötött megállapodás értelmében további fejlesztést terveznek.
(Forrás: Economedia.ro)

Kína csendben alternatív útvonalakat épít, hogy áruit Európába exportálhassa anélkül, hogy a Dél-kínai-tengeren kellene áthaladnia; ezzel elkerülheti a feszültséget az Egyesült Államokkal és régióbéli szövetségeseivel.
A hegyvidéki kínai Chongqing városa egy szárazföldi kereskedelmi útvonal fő csomópontjává vált, amely egyesek szerint egy „új Szuezi-csatorna” lehet. Chongqing gyorsan stratégiai bázissá vált Kína kereskedelmi hálózatában. A város naponta több száz szállítmányt kezel, nagysebességű tehervonatokat használva, amelyek délkelet-ázsiai országokat, például Vietnamot és Szingapúrt, Európával, köztük Németországgal és Lengyelországgal is összekötik. A szárazföldi szállítási idő 10-20 nappal rövidebb, mint a hagyományos tengeri útvonalakon, és a vámügyintézési problémák is jelentősen csökkennek.
(Forrás: Zfcorporate.ro)

A dubaji székhelyű kikötői és logisztikai vállalat, a DP World a felére csökkentette a Románia és Törökország közötti tranzitidőket – mondta Kris Adams, a DP World Kelet-Európai alelnöke a Reutersnek. Tavaly a DP World megduplázta konténerszállítási kapacitását Constantában, ahol egy Ro-Ro terminált fejlesztett, illetve Nyugat-Romániában egy logisztikai központot épített. Az idén a vállalat egy integrált európai logisztikai szolgáltatást vezetett be Romániában, amely közúti,
tengeri, légi és vasúti szállítási szolgáltatásokat kínál, kezdetben a szomszédos országok (Bulgária, Moldova, Szerbia és Törökország) ügyfelei számára.
(Forrás: Economedia)

A chisinaui kormány jóváhagyta a konstancai kikötő kérelmét a Giurgiulesti-i kikötő átvételére, ahol a konstancai vállalat 24 millió eurós befektetést vállalt. A beruházás azért is fontos, mert Ukrajna régóta várt újjáépítése egy hatalmas nemzetközi üzlet, amelynek értékét több, mint 500 milliárd dollárra becsülik.
A Giurgiulesti Nemzetközi Szabadkikötőt jelenleg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kezeli. A jóváhagyás kiterjed az EBRD 100%-os tulajdonában lévő vállalat, az ICS Danube Logistics SRL teljes, 100%-os részvénycsomagjának megvásárlására.
A Giurgiulesti-i kikötő a CN APM SA Constanta nemzeti részvénytársaságba kerül beolvasztásra.
(Forrás: Replica)

Bár a tavalyi évhez képest kisebb mennyiséggel, a jelenlegi gazdasági évben Románia vezeti az európai gabonaexportőrök rangsorát; részesedése az összes EU-s szállítások 28%-a. A vezetők pozíciója a búzára, a kukoricára és az árpára terjed ki.
Az Európai Bizottság adatai szerint a 2024/2025-ös gazdasági évben (2024.07.01.–2025.06.30.) Románia 9 millió tonna búzát, búzalisztet, kukoricát és árpát szállított az EU határain kívül. A búzaexport 5,5 millió tonna volt, ami az összes EU-s export 27,3%-a; a mennyiség azonban 0,8 millió tonnával alacsonyabb, mint 2023/2024-ben, amikor az első helyet Franciaország foglalta el.
A kukoricaexport 1,2 millió tonna volt, az árpaexport pedig 2,1 millió tonna.
(Forrás: Economica.net)

A konstancai kikötőben, amely az ország legnagyobb és a Fekete-tenger második legnagyobb kikötője, a teljes áruforgalom tavaly 77,5 millió tonnát tett ki, szemben a 2023-as 92,6 millió tonnával.

Az öt legnagyobb forgalmat teljesítő cég: a DP World (Dubai) által ellenőrzött Constanca South Container Terminal (CSCT), az Oil Terminal (AVAS), a COMVEX, a SOCEP (DD Constanta csoport) és a CHIMPEX (Ameropa). A 2700 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok a tavaly összesen 1,7 milliárd lej forgalmat bonyolítottak le, ami az előző évi forgalomhoz hasonló.

(Forrás: Zfcorporate.ro)

A Maritime Business Week 2025 záró eseményeként a Konstancai kikötő napját ünnepelték. Ez alkalommal egy konferencia keretében a Mamaia üdülőhelyen található Kiállítási Pavilonban a regionális fejlesztés szempontjából lényeges témákat vitatták meg, mint például Románia stratégiai vasúti folyosói, a Konstancai kikötő szerepe a Fekete-tengeren, a kikötőfejlesztési projektek, a vasúti közlekedés és az integrált logisztikai megoldások, a tengerészeti orvostudomány és a tengerészek biztonsága, stb.

(Forrás: Cuget Liber)

Az idei eső és hó 22,3 millió tonnás rekord gabonatermést hozhat Romániában, ami az utóbbi négy év legmagasabb szintje lehet az Európai Bizottság adatai szerint.

2024-ben a gabonatermelés 17,9 millió tonna volt. 2025-re Románia búzatermelését 9,3 millió tonnára, kukoricatermelését pedig 10,1 millió tonnára becsülik.

(Forrás: Zfcorporate.ro)