Az Eurostat szerint 2022-hez képest 2023-ban a rakomány mennyisége a legnagyobb mértékben a lengyelországi Gdansk (+26,3%) és a romániai Constantai (+17%) kikötőben növekedett.
Összességében 3,4 milliárd tonna árut kezeltek tavaly az EU kikötőiben. Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2023-ban is Hollandia volt a legnagyobb tengeri teherszállító az EU-ban, mivel az ország kikötőiben 545 millió tonna rakományt kezeltek; a következő helyeken Olaszország (501 millió tonna) és Spanyolország (472 millió tonna) vannak.
Az EU 20 legnagyobb kikötője közül összesen 8 a Földközi-tengeren, 7 az Északi-tenger partján, 3 az Atlanti-óceán partján, 1 a Balti-tengeren és 1 a Fekete-tengeren található (Constanta).
(Forrás: Agerpres)

A kínai Zhengzhouban található TIR Logisztikai Központ új szárazföldi fuvarozási útvonalat nyitott Kazahsztán viszonylatában, erősítve a kereskedelmi kapcsolatokat Kína és Közép-Ázsia között. A központ az IRU által akkreditált és megkönnyíti a TIR tranzithoz szükséges összes szolgáltatást, beleértve a vámkezelést, a raktározást és a rakománykezelést. Az új útvonal Csengcsouból, Henan tartomány fővárosából indul, áthalad a horgosi határponton és 5 nap, illetve 4000 km után a kazahsztáni Almatiban ér véget. A költségek 30%-kal csökkennek a légi közlekedéshez képest, a szállítási idő pedig 50%-kal a vasúthoz képest.
(Forrás: Revista Tranzit)

Románia az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelői közé tartozott 2023-ban is, azon tíz állam közé tartozott, ahol növekedést regisztráltak. Az uniós mezőgazdasági termelés értékének több, mint felét (57,8%) 2023-ban mindössze négy országban realizálták: Franciaországban (95,8 milliárd euró), Németországban (76,1 milliárd euró), Olaszországban (73 milliárd euró) és Spanyolországban (65,6 milliárd euró). További sorrend: Hollandia (41,5 milliárd euró), Lengyelország (36,8 milliárd euró) és Románia (22,2 milliárd euró). Ez a hét tagállam együttesen az uniós mezőgazdasági termelés értékének háromnegyedét (76,5%) tette ki 2023-ban.
(Forrás: Agrointel.ro)

A román kormány új állami céget hozott létre Carpatica Feroviar néven, amelynek feladata lesz a román állam intézményeinek stratégiai szállításának biztosítása. A kiadott dokumentumok szerint a Carpatica Feroviar stratégiai érdekeltségű kereskedelmi társaság.
A Carpatica Feroviar azért jött létre, hogy alternatívát kínáljon a román államnak a vasúti magáncégekkel szemben, akikhez válsághelyzetekben szükséges stratégiai szállítások esetén fordulhat. Így a cég tevékenységei között szerepel majd: katonai szállítás, humanitárius segélyszállítás, gabona-, nyersanyag- és üzemanyagszállítás.
Az új állami cég vezetését már kinevezték.
(Forrás: Cuget Liber)

A belgrádi Sava Centar Kongresszus adott otthont a 16. alkalommal megrendezett Constantai Kikötő Napja Szerbiában c. rendezvénynek, Port Day-nek Szerbiában. Az idén több, mint 300 résztvevő volt jelen Romániából, Szerbiából, Horvátországból, Magyarországról, Montenegróból, Szlovéniából, Bosznia-Hercegovinából és Hollandiából.
Az idei év első hat hónapjában Szerbia viszonylatában 28%-kal nőtt az áruforgalom az előző évhez képest: 2024-ben a forgalom 4.274.453 tonna volt, szemben a 2023-as 3.100.661 tonnával. Vezetett a műtrágya, a gabonafélék, a szilárd ásványi anyagok, tüzelőanyagok és a vasérc.
(Forrás: Cuget Liber)

A tengeri világnapot minden évben szeptember utolsó csütörtökén tartják. 2024-ben szeptember 26-án került sor a „Navigáció a jövőbe, a biztonság az első!” témával. A Tengerészeti Világnapot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kezdeményezte a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) együttműködve. Az egyezmény 1958. március 17-én lépett hatályba.
(Forrás: Cuget Liber)

2023-ban a constantai kikötő a történelem legnagyobb teherforgalmát regisztrálta, az ukrajnai háború hátterében és így elérte a 7. helyet a legfontosabb európai kikötők rangsorában. Íme a 2023-as forgalom alapján Európa legnagyobb kikötőinek rangsora:

1. Rotterdam, Hollandia – 438,8 millió tonna,
2. Antwerpen, Belgium – 269,7 millió tonna,
3. Novorossiysk, Oroszország – 161,4 millió tonna,
4. Hamburg, Németország – 114,3 millió tonna,
5. Ust-Luga, Oroszország – 113,5 millió tonna,
6. Algeciras, Spanyolország – 97,2 millió tonna,
7. Constanța, Románia – 92,5 millió tonna.
   (Forrás: CT100.ro)

A román kormány megerősítette szándékát, hogy megvásárolja a Giurgiulesti kikötőt a Moldovai Köztársaságtól. A tárgyalások megkezdését a román kormány már jóváhagyta. A Giurgiulesti Nemzetközi Szabadkikötő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdona, a vásárlás a Constantai Kikötőt kezelő Nemzeti Részvénytársaságon keresztül történne.
Két különböző szervezet működik Giurgiulesti-ben: a Giurgiulesti Állami Kikötő (amelyről a chisinaui kormány kijelentette, hogy nem áll szándékában eladni) és a Giurgiulesti Nemzetközi Szabadkikötő. Giurgiulesti kikötője a Moldovai Köztársaság legdélibb pontján, a Prut folyó és a Duna találkozásánál található, mintegy 20 kilométerre a romániai Galati várostól. 1999-ben a Moldovai Köztársaság Ukrajnától egy 450 méteres földsávot kapott, Dunai kivezetéssel. A kikötőt 2006-ban helyezték üzembe, de már 2004-ben 99 évre bérbe adták; a föld állami tulajdonban maradt.
A legfeljebb hét méteres vízmélységgel a kikötő folyami és tengeri hajók fogadására is alkalmas. A kikötőben többek között egy olajterminál és két gabonaterminál található. 2021-ben az átrakott áruk mennyisége meghaladta az 1,4 millió tonnát. A konténerek számára irányvonatok közlekednek rendszeresen Giurgiulesti és a DP World által üzemeltetett konstancai konténerterminál között.
(Forrás: Europa Libera)

Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter szerint 2024 decemberében fejeződik be a Duna-Bukarest-csatorna megvalósíthatósági tanulmányának felülvizsgálata. A befejezést követően, a műszaki-gazdasági mutatók, valamint a kisajátítási folyosó jóváhagyása következik.
A munkálatokat követően az Arges folyó 73,2 kilométeren, a Dambovita pedig 30,4 kilométeren lesz hajózható. Mindkét folyón 2.000 tonnás uszályok közlekedhetnek majd, tolóhajóval együtt; a hajók számára engedélyezett méretek: hossz 110 méter, szélesség 11,4 méter, merülés 3 méter.
(Forrás: Economic.net)

Kína és Kazahsztán közösen indított egy kísérleti Kaszpi-tengeri, TIR Egyezmény szerinti közúti szállítási projektet, bizonyítva a Középső folyosó növekvő jelentőségét az ázsiai forgalomban. Az IRU sajtóközleménye szerint Hszi Csin-ping kínai elnök és Kasszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök avatta fel a Kaszpi-tengeri Közúti Közlekedési Kísérleti Projektet, az Asztanában tartott különleges ünnepségen.
A kazah Kuryk kikötőből érkező kínai kamionok zöld utat kaptak a két elnöktől, és felszálltak az Azerbajdzsánba tartó hajóra. A kínai fuvarozó vállalatok ezt a kísérleti projektet kínai licenccel rendelkező teherautókkal és Kínában kiállított TIR-igazolvánnyal indították a teljes útra. Mielőtt átkeltek Kazahsztánba, a vám- és TIR-eljárásokat Zhengzhou-, Urumqi- és Khorgosban elvégezték el, majd Kuryk kikötőjénél egyesültek, hogy a Kaszpi-tengeren átkeljenek. Azerbajdzsánból a kamionok végső céljuk, Törökország felé folytatják útjukat.
A Trans-Kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési folyosó, más néven Középső folyosó képezi az egyik legrövidebb folyosót amely Kínát és Európát összeköti.
(Forrás: Tranzit)