Magyarország egy tengerparttal nem rendelkező ország, de Bulgárián keresztül is kijáratot teremtett a Fekete-tengerhez. Januárban a magyar kormány Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közvetítésével gazdasági és védelmi együttműködési megállapodást kötött Bulgáriával, amely egy logisztikai és közlekedési folyosó létrehozását megalapozta; a folyosó összeköti a magyar vállalkozásokat a bolgár kikötőkkel és a fekete-tengeri szabadgazdasági övezetekkel.
(Forrás: ZFcorporate.ro)
Author: bkereskenyi
MAERSK intermodálisan összekapcsolja Romániát más európai kikötőkkel
A Maersk Logistics & Services Romania új intermodális szolgáltatást indít, amely a Teiuși (Tövisi) terminált Budapesten keresztül Közép- és Nyugat-Európa stratégiai kikötőivel köti össze, például Bremerhavennel, Rijekával és Koperrel. Ez a Teiușt Budapesttel összekötő vonat a Maersk globális vasúti közlekedési hálózatába integrálódott, amely egy összetett hálózat és több tucat beszállítót és logisztikai partnert tömörít. A Teiuș – Mahart intermodális szolgáltatás heti egy vonatot közlekedtet, a tranzitidő mindkét irányban 24 óra. A Mahart terminállal való együttműködés megkönnyíti a konténerek tovább küldését, mivel azokat maximum 48 órán belül a rendeltetési kikötőkbe tudják küldeni a meglévő vonatokkal, az európai Maersk hálózaton belül.
(Forrás: Intermodal&logistics.ro)
Sorin Grindeanu és Szíjjártó Péter miniszterek a Constantai kikötőről is tárgyaltak
Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter és Szíjjártó Péter magyar külügy- és külgazdasági miniszter Bukarestben találkoztak és ott megvitatták Románia és Magyarország együttműködését a schengeni övezet keretében, de szó esett a Constantai kikötő magyar gazdaság számára való elérhetőségéről is. „A Constantai kikötő most már könnyebben hozzáférhető a magyar ipar számára; gazdaságaink erősödnek, Románia és Magyarország pedig egyre vonzóbb a befektetők számára”, mondta Grindeanu. Megállapodtak abban is, hogy javítják a két állam közötti szárazföldi közlekedési infrastruktúrát.
(Forrás: Bursa)
Az Eurostat szerint Constanta az Európai Unió 9. legnagyobb kikötője
A lengyelországi Gdanski kikötő tovább erősödött és az EU-nak az ötödik legforgalmasabb kikötője lett, megelőzve a spanyolországi Algecirast és a franciaországi HAROPA-t. A legfrissebb, 2023-as Eurostat-adatok szerint csak Amszterdam, Hamburg, Antwerpen-Brugge és Rotterdam kezelt
súlyarányosan több árut, mint Gdańsk; a Gdański kikötő 69,78 millió tonnát kezelt, ami 26%-kal több, mint 2022-ben, és ez 177%-os növekedést jelent 2014-hez képest. A 2024-es lengyel adatok azt mutatják, hogy a lengyel kikötők ismét rekorderedményeket jelentettek. A romániai Constantai kikötő a 9. helyen áll, Marseille és Valencia után.
(Forrás: Tomisnews.ro)
Több áru Törökországból Európába, Constantán keresztül
A török exportőrök a Constanta-i kikötőbe szeretnék áthelyezni a teherautók útvonalát. Ennek oka a hosszú késések és a kilométeres sorok a bolgár határnál, külünösen a Kapikule és Hamzabeyli átkelő helyeken. A Ro-Ro hajók naponta 600 teherautónyi rakományt hoznának majd Törökországból a Constantai kikötőbe.
(Forrás: Economica.net)
Folyékony bitument közvetlen átrakó létesítmény avatása Constantán
Közvetlen átrakási módban működő folyékony bitumen üzemet avatott fel Constantán a Midia International S.A. Az üzemeltető cég igazgatója szerint, a létesítménybe képesek egyszerre három teherautót megrakni, 25 tonnánként 20 kilogrammos hibával. Gyakorlatilag 2.500 tonna közvetlen átrakodást végeznek 24 óránként, de a második ütemben egy 6.500 tonnás bitumenterminál megépítésével folytatják.
Más kikötői üzemeltetők is bejelentették nagy bitumenterminálok építésének szándékát, köztük az Oil Terminált és a Water Power Energy.
(Forrás: CTNews.ro)
Az EU gabonaexportja 30%-kal esett vissza 2024 második felében; Románia az első exportőr
Az Európai Unió gabonaexportja jelentős, 30%-os visszaesést mutatott 2024 második felében. 2024. július 1. és december 15. között az EU-országok összesen 15,5 millió tonna gabonát exportáltak, ami az UkrAgroConsult szerint jelentős csökkenés a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Az EU-országok közül exportőrként Románia végzett az első helyen, az említett időszakban exportja 2,95 millió tonna búza, 1,24 millió tonna árpa és 419,8 ezer tonna egyéb gabona volt.
(Forrás: G4Food.ro)
A felére csökkent az ukrán gabonaforgalom a constantai kikötőben
Jelentősen csökkent az ukrán gabonaforgalom a konstancai kikötőben. Az odesszai kikötőn keresztül kialakított folyosónak köszönhetően az ukránok kevésbé támaszkodtak a romániai kikötői infrastruktúrára. 2024 első tíz hónapjában a konstancai kikötőben 52%-kal csökkent az ukrán gabona áramlás az előző év azonos időszakához képest.
(Forrás: Agrointel.ro)
2023-ban Gdansk és Constanta EU-kikötőkben volt a legnagyobb rakomány növekedés
Az Eurostat szerint 2022-hez képest 2023-ban a rakomány mennyisége a legnagyobb mértékben a lengyelországi Gdansk (+26,3%) és a romániai Constantai (+17%) kikötőben növekedett.
Összességében 3,4 milliárd tonna árut kezeltek tavaly az EU kikötőiben. Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2023-ban is Hollandia volt a legnagyobb tengeri teherszállító az EU-ban, mivel az ország kikötőiben 545 millió tonna rakományt kezeltek; a következő helyeken Olaszország (501 millió tonna) és Spanyolország (472 millió tonna) vannak.
Az EU 20 legnagyobb kikötője közül összesen 8 a Földközi-tengeren, 7 az Északi-tenger partján, 3 az Atlanti-óceán partján, 1 a Balti-tengeren és 1 a Fekete-tengeren található (Constanta).
(Forrás: Agerpres)
Új útvonalat nyitott Kína és Kazahsztán között a Zhengzhou TIR logisztikai hub
A kínai Zhengzhouban található TIR Logisztikai Központ új szárazföldi fuvarozási útvonalat nyitott Kazahsztán viszonylatában, erősítve a kereskedelmi kapcsolatokat Kína és Közép-Ázsia között. A központ az IRU által akkreditált és megkönnyíti a TIR tranzithoz szükséges összes szolgáltatást, beleértve a vámkezelést, a raktározást és a rakománykezelést. Az új útvonal Csengcsouból, Henan tartomány fővárosából indul, áthalad a horgosi határponton és 5 nap, illetve 4000 km után a kazahsztáni Almatiban ér véget. A költségek 30%-kal csökkennek a légi közlekedéshez képest, a szállítási idő pedig 50%-kal a vasúthoz képest.
(Forrás: Revista Tranzit)