Kína nagysebességű vasutat építhet Romániában

A román és kínai közlekedési miniszterek, Lucian Sova és Li Xiaopeng tárgyalásokat folytatnak egy nagy sebességű vasútvonal építéséről Romániában. Az ultra-gyors vonatok fejlesztésének elképzelését a kínai és a közép- és kelet-európai közlekedési miniszterek találkozóján vitatták meg október 16–17-én Belgrádban. Kína érdeklődése a Romániai vasúti fejlesztése iránt azután jelent meg, miután egy kínai vállalat bejelentette, hogy 400 millió Eurót fektet be egy villanyautó gyár építésébe Kelet-Európában.
(Forrás: Romania libera)

A konstancai kikötő energetikai hub szeretne lenni a Fekete-tenger térségében

Nemrégiben a grúz hatóságok a román fél javaslatára az új Anaklia kikötő fejlesztési tervét egy brake-bulk terminállal egészítették ki a nagy kapacitású hajók ércekkel való berakására. “Érdekünk, hogy Grúziában összegyűjtsük a jelenleg Kazahsztánból és Azerbajdzsánból Odessza, Ilichevsk és Ismail rendeltetésű, vasúton szállított szenet és ércet és Anakliából tengeren hozzuk Konstancára. Partnereink rakodási terminált építenek, mi pedig Konstancán rendelkezünk a Fekete-tenger legnagyobb kirakási termináljával. Körülbelül 6-7 millió tonnáról lehet szó évente” mondta Dan Tivilichi, a Konstancai kikötő vezérigazgatója.
(Forrás: Radio Constanta)

Egy év szünet után a tengeri szállodahajók visszatérnek Konstancára

2018-ban egyetlen tengerjáró szállodahajó sem érkezett a Konstancai kikötőbe. Nicolae Dan Tivilichi, a Kikötő vezérigazgatója bejelentette visszatérésüket 2019-től kezdődően: eddig érkezését bejelentette 2 hajó 2019-ben és 8 hajó 2020-ban.
A Krími félsziget Oroszországhoz való csatolása, az Ukrajnai instabilitás, a migránsok által választott Fekete-tengeri útvonal és a Törökországban 2016-ban és 2017-ben elkövetett terrortámadások olyan tényezők, amelyek a Fekete-tenger megkerüléséhez vezették az utazási irodákat.
2013-ban a Konstancai kikötőbe 68 szállodahajó érkezett, 2014-ben több, mint 90, majd 2015-től csökkenni kezdett, így 2017-ben csak 4 hajó érkezett, 2018-ban pedig egy sem. Megjegyzendő, hogy hajónként akár 4.000-7.000 turista érkezhet.
(Forrás: Adevarul)

A román folyami flotta uralja a csatorna teherforgalmát

Az év első kilenc hónapjában a Duna – Fekete-tenger Csatornán a forgalom 23,715 millió tonna kapacitás volt (1,0% -kal több, mint az előző év azonos időszakában), illetve 10,580 millió tonna áru (3,0% -os növekedés).
A szállított áruk szerkezete: gabonafélék 41% (az előző év azonos időszakában 47% ), ásványi anyagok 36%, energia hordozók (koksz, szén, olaj) 12%, élelmiszer 1%, egyéb 2 %.
A 10,580 millió tonna áru 54%-ában Románia volt érdekelt, 19%-ban Szerbia, 13%-ban Bulgária, 8%-ban Magyarország, 3%-ban Ausztria.
Az év első kilenc hónapjában a Csatornákon 16.441 vízi egység haladt át,(ideértve 26 személyhajót is), ennek 72%-a Románia felségjele alatt, 6%-a Bulgária, 3%-a Szerbia, 3%-a Németország, 2%-a Szlovákia, 2%-a Magyarország, 2%-a Franciaország, 2%-a Belgium és 2%-a Ausztria.
(Forrás: Cuget liber)

A Duna-Fekete-tenger csatorna bekerül a turisztikai kínálatba

Egy német nyugdíjas mérnökökből álló csoport látogatta meg a Duna – Fekete-tenger csatorna Agigea-zsilipet. “A Csatornánk Európa legnagyobb hidrotechnikai építménye és a harmadik legnagyobb a világon” tájékoztatta a látogatókat Daniel Georgescu vezérigazgató kiemelve, hogy Csatorna üzembe helyezése óta 245.330 zsilipelést végeztek.
Az újságírói kérdésekre válaszolva, a vezérigazgató beszélt a turizmus tervezett fejlesztéséről, az Agigea – Murfatlar közötti járat megszervezésének köszönhetően, a Murfatlari hajó állomás közeli befejezéséről. 2019 nyarán legalább két hajó járatot szeretnének hetente Agigea-ról Murfatlarra, ahonnan busszal viszik tovább (a Tropaeum Traiani emlékműhöz, a Kréta-templomhoz, a Dervent és a Szt. András kolostorokhoz). Agigea és Cernavoda között a sétahajók díja mindösszesen 100 Euró.
A Duna – Bukarest csatornára hivatkozva, a vezérigazgató kijelentette, hogy változatlanul a Csatornát kezelő Nemzeti Társaság koncessziójában van, de a megvalósításra vonatkozó végső döntés még nem született.
(Forrás: Cuget liber)

A XII. Konstancai Kikötő Nap Budapesten

Az évente megszervezett eseményt az idén 2018. október 3-án, szerdán szervezték a Budapest hajó fedélzetén. Több mint 100 vendég Magyarországról, valamint a Konstancai kikötő képviselői és operátorai együttesen kerestek új lehetőségeket az üzleti fejlődéshez, a hatékony együttműködéshez.
Románia magyarországi nagykövete, Ő. E. Marius Lazurca azt mondta, hogy “A Konstancai kikötő országainkat egyesíti”. Ionel Minea, a Román Közlekedési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta a Konstancai kikötő fontosságát a térség országainak gazdaságában és kiemelte az infrastruktúra iránti erőfeszítéseket, mely érdekében a Kikötő a következő tíz évben 800 millió euró értékű beruházást valósít meg. Alexandru Craciun, a Kikötő kereskedelmi igazgatója bemutatta a főbb beruházásokat, valamint a kereskedelmi projekteket. Új megoldásokat javasolt a gabonafélék szállítására a Dunán, a rendszeres konténervonalak megnyitására, hatékonyabb útvonalakat Kínába a Batumi, Poti, Anaklia és Baku kikötők igénybevételével, majd bejelentette az új RO-RO kapcsolatok megnyitására vonatkozó tárgyalásokat Törökországgal. A rendezvény ideje alatt a Chimpex, a Comvex, a CSCT, a Socep, a TTS és a Silk Route Shipping üzleti találkozókat tartott a magyar partnerekkel.
A budapesti hajó fedélzetén tartott rendezvényen a Kiss Adél képzőművész Konstancai kikötőben készült rajzok kiállítása is szerepelt.
Ugyanezen a napon a Konstancai kikötő küldöttsége meglátogatott egy csepeli kikötői konténer terminált, majd a két ország közötti konténerforgalom problémáiról és helyzetéről is beszéltek. Október 4-én pedig vitát folytattak az ömlesztett áruforgalom kérdéseiről.

(Forrás: Ziua de Constanta, Replica, Cuget liber, Telegraf, TomisNews.ro, Ordinea.ro, E-reporter)

Milyen gazdasági érdekek vannak Hollandiában?

Hollandia évekig határozottan ellenezte, hogy Románia belépjen a schengeni térségbe. Az ok úgy tűnik, hogy a rotterdami kikötő érdekeiben rejlik. Ha Románia csatlakozna a schengeni térséghez, a holland kikötői gazdaság azt megszenvedné, ugyanis a Konstancai kikötő a forgalom egy részét átvehetné. A holland érdeket már 2014 januárjában figyelték, amikor Frans Timmermans volt még a holland külügyminiszter. Abban az időben Basescu elnök is beszélt Hollandia rejtett érdekeiről: “Ők felismerik a Konstancai kikötő délkeleti versenyképességét, hiszen az áruáramlás egy része átterelődne a Konstancai kikötőbe”.
(Forrás: Romania libera)