2023-ban a constantai kikötő a történelem legnagyobb teherforgalmát regisztrálta, az ukrajnai háború hátterében és így elérte a 7. helyet a legfontosabb európai kikötők rangsorában. Íme a 2023-as forgalom alapján Európa legnagyobb kikötőinek rangsora:

1. Rotterdam, Hollandia – 438,8 millió tonna,
2. Antwerpen, Belgium – 269,7 millió tonna,
3. Novorossiysk, Oroszország – 161,4 millió tonna,
4. Hamburg, Németország – 114,3 millió tonna,
5. Ust-Luga, Oroszország – 113,5 millió tonna,
6. Algeciras, Spanyolország – 97,2 millió tonna,
7. Constanța, Románia – 92,5 millió tonna.
   (Forrás: CT100.ro)

A román kormány megerősítette szándékát, hogy megvásárolja a Giurgiulesti kikötőt a Moldovai Köztársaságtól. A tárgyalások megkezdését a román kormány már jóváhagyta. A Giurgiulesti Nemzetközi Szabadkikötő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdona, a vásárlás a Constantai Kikötőt kezelő Nemzeti Részvénytársaságon keresztül történne.
Két különböző szervezet működik Giurgiulesti-ben: a Giurgiulesti Állami Kikötő (amelyről a chisinaui kormány kijelentette, hogy nem áll szándékában eladni) és a Giurgiulesti Nemzetközi Szabadkikötő. Giurgiulesti kikötője a Moldovai Köztársaság legdélibb pontján, a Prut folyó és a Duna találkozásánál található, mintegy 20 kilométerre a romániai Galati várostól. 1999-ben a Moldovai Köztársaság Ukrajnától egy 450 méteres földsávot kapott, Dunai kivezetéssel. A kikötőt 2006-ban helyezték üzembe, de már 2004-ben 99 évre bérbe adták; a föld állami tulajdonban maradt.
A legfeljebb hét méteres vízmélységgel a kikötő folyami és tengeri hajók fogadására is alkalmas. A kikötőben többek között egy olajterminál és két gabonaterminál található. 2021-ben az átrakott áruk mennyisége meghaladta az 1,4 millió tonnát. A konténerek számára irányvonatok közlekednek rendszeresen Giurgiulesti és a DP World által üzemeltetett konstancai konténerterminál között.
(Forrás: Europa Libera)

Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter szerint 2024 decemberében fejeződik be a Duna-Bukarest-csatorna megvalósíthatósági tanulmányának felülvizsgálata. A befejezést követően, a műszaki-gazdasági mutatók, valamint a kisajátítási folyosó jóváhagyása következik.
A munkálatokat követően az Arges folyó 73,2 kilométeren, a Dambovita pedig 30,4 kilométeren lesz hajózható. Mindkét folyón 2.000 tonnás uszályok közlekedhetnek majd, tolóhajóval együtt; a hajók számára engedélyezett méretek: hossz 110 méter, szélesség 11,4 méter, merülés 3 méter.
(Forrás: Economic.net)

Kína és Kazahsztán közösen indított egy kísérleti Kaszpi-tengeri, TIR Egyezmény szerinti közúti szállítási projektet, bizonyítva a Középső folyosó növekvő jelentőségét az ázsiai forgalomban. Az IRU sajtóközleménye szerint Hszi Csin-ping kínai elnök és Kasszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök avatta fel a Kaszpi-tengeri Közúti Közlekedési Kísérleti Projektet, az Asztanában tartott különleges ünnepségen.
A kazah Kuryk kikötőből érkező kínai kamionok zöld utat kaptak a két elnöktől, és felszálltak az Azerbajdzsánba tartó hajóra. A kínai fuvarozó vállalatok ezt a kísérleti projektet kínai licenccel rendelkező teherautókkal és Kínában kiállított TIR-igazolvánnyal indították a teljes útra. Mielőtt átkeltek Kazahsztánba, a vám- és TIR-eljárásokat Zhengzhou-, Urumqi- és Khorgosban elvégezték el, majd Kuryk kikötőjénél egyesültek, hogy a Kaszpi-tengeren átkeljenek. Azerbajdzsánból a kamionok végső céljuk, Törökország felé folytatják útjukat.
A Trans-Kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési folyosó, más néven Középső folyosó képezi az egyik legrövidebb folyosót amely Kínát és Európát összeköti.
(Forrás: Tranzit)

A legnagyobb európai gabonaexportőrök rangsorában Franciaország után változatlanul Románia maradt. A 2023-2024-es mezőgazdasági évben az EU határait elhagyó 45,6 millió tonna gabona több, mint 23%-a Romániából származott. Románia gabonaexportja 10,6 millió tonnára nőtt, ezzel Románia a 13,6 millió tonnát jegyző Franciaország után a második helyre került. A rangsorban Lengyelország (5,3 millió tonna) és Németország (5,1 millió tonna) következik.
Továbbra is Románia a legnagyobb kukoricaexportőr 2,7 millió tonnával az EU által szállított összesen 3,9 millió tonnából. Az EU 31 millió tonnás búzaexportjából Franciaország a legnagyobb (9 millió tonnával), a második pedig Románia (6,3 millió tonnával). A Románia által exportált 10,6 millió tonna gabonából több, mint 1,2 millió tonna volt az árpa, ezzel ugyancsak a második, Franciaország után (3,2 millió tonna).
(Forrás: Economica.net)

A Duna Napja
Június 29-én a Duna-menti 14 ország közösen ünnepelte a Duna Napját. A Duna Nemzetközi Napját 2004-ben ünnepelték először. A Hajózható Csatornákat kezeló Nemzeti Rt. képviselői szerint „A Duna Napja a szolidaritást jelenti azon népek számára, akik a kulturális és történelmi különbségek ellenére osztoznak ebben a közjóban, közös vágyuk, hogy megvédjük ezt az értékes erőforrást”.
(Forrás: Cuget Liber)

A Sea Lines által július 3-tól Karasu és Constanta között bevezetett Ro-Ro járattal megszűnik a teherautó-sorok problémája a szárazföldi Európai kapuknál, Kapıkule és Hamzabeyli határkapuknál. Bulgária schengeni bevonásával akár 28 km-es kamionsorok alakultak ki a határkapuknál, és a bulgáriai határátlépés ideje elérte akár a 100 órát. Ez a helyzet jelentősen megnövelte az EU-országokba irányuló Ro-Ro és konténeres szállítás iránti keresletet. Ennek eredményeként a Sea Lines bejelentette, hogy elindítja a járatokat az új Ro-Ro útvonalon (vezetővel) a sakaryai Karasu kikötő és a constantai DP World Ro-Ro Terminal között. Az új útvonalon 100 normál teherautó
kapacitású Ro-Pax hajók közlekednek. A hajó hűtőkamionok szállítására is alkalmas, kapacitása 250 utas. Július 3-tól mindkét kikötőből kétnaponta menetrend szerinti járatok indulnak 24:00 órakor; a hajózási idő a rendeltetési kikötőig 12 óra.
(Forrás: Logisticpost.ro)

Június 26-28. között Constanta ad otthont a tengerészeti iparágnak szentelt nemzetközi eseménynek, a Maritime Business Week-nek.
Június 26-án a megnyitón 10 országból vettek részt külföldi diplomaták, kikötői hatóságok képviselői, nagyvállalatok. A Maritime Business Week rendezvény részét képező Tomis Maritime Expo is hivatalosan június 26-án nyílt meg a Romániai Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) elnöke, Mihai Daraban és Ruxandra Serescu, a CCINA Constanta vezérigazgatója jelenlétében.
A Tomis Maritime Expo három napon keresztül ideális helyszínt kínált a bemutatkozáshoz és a kapcsolatépítéshez a legkülönfélébb tengerészeti kiállítók számára: kikötői üzemeltetők, hajógyárak, mérnöki irodák, tervezők, gyártók, fuvarozók, logisztikai és egyéb szolgáltatók, humán erőforrás szolgáltatók, szakképzők, szakmai szövetségek, kikötői hatóságok, román és külföldi cégek egyaránt. Szintén 26-án került sor a Románia-Grúzia Nemzetközi Üzleti Fórumra. A fórum elején aláírták a
Constanta Port Business Association és az EU Georgia Business Council közötti együttműködési megállapodást. Az EU-Georgia Business Council (EUGBC) az a szervezet, amely Grúzia és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokat mozdítja elő.
A fentiekkel párhuzamosan június 26-án és 27-én izgalmas konferencia- és szemináriumsorozatot tartottak. Több mint 40 konferenciaelőadó, több mint 70 kiállító cég, többek között Grúziából, Bulgáriából, Törökországból és Dániából, valamint több mint 10 országból regisztrált látogató határozta meg a Maritime Business Week valódi nemzetközi dimenzióját.
(Forrás: Cuget Liber)

A grúz kormány újabb döntést hozott, amely tovább ronthatja a Nyugathoz fűződő kapcsolatokat: bejelentette, hogy egy kínai konzorcium építeni fog egy stratégiailag fontos kikötőt a Fekete-tengeren, Georgia partjainál. Az új kikötő építésében részt vevő cégek mind kínai állami tulajdonban vannak és kiterjedt világméretű tapasztalattal rendelkeznek. A szingapúri székhelyű China Communications Construction Company és a China Harbour Investment voltak az egyetlen pályázók egy tengeri kikötő építésére és üzemeltetésére kiírt pályázaton Anakliában, a Fekete-tenger melletti,
körülbelül 1500 lakosú üdülőhelyen. Egy grúziai mélytengeri kikötő fellendítené a Középső folyosó kilátásait Oroszországot elkerülő alternatív kereskedelmi útvonalként, de a projektben Kína 49%-os részesedése is csapást jelenthet Brüsszel stratégiájára; a kormány megtartja a kikötőprojekt 51%-át.
(Forrás: Cursdeguvernare.ro)

A konstancai kikötőben két olyan áruterminált nyitottak meg, amelyek néhány napról 8 órára rövidítik le a Törökországból Romániába irányuló fuvarozási időt. A forrás az Egyesült Arab Emirátusokból és az Európai Unióból származik.
Jövő évtől a terminált a személygépkocsival utazó turisták is használhatják, a török Karasu kikötő érintésével, mely Isztambultól 200 kilométerre található. Az arab befektetők által épített nehézáru-terminál 5 hektáron terül el, a másik pedig a kerekeken érkező áruk esetében évente akár 80.000 járművet is képes kezelni (a hajók 8 óra alatt teszik meg az utat Törökországból Constantába a mai, néhány napos fuvarozási idő helyett). Az Egyesült Arab Emírségek befektetői azon dolgoznak, hogy
Grúziából is megnyissanak egy tengeri folyosót.
(Forrás: Stirileprotv.ro)