A rangsor a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett mérleg alapján készült.
1. Oil Terminal
2. Constanţa South Container Terminal
3. Socep
4. Chimpex
5. United Shipping Agency
6. Comvex
7. Romned Port Operator
8. Minmetal
9. Tomini Trading
10. Decirom
11. North Star Shipping
12. Umex
13. TTS Operator
14. Barter Trading Romania
15. Casa de Expeditii Phoenix
16. European Metal Services
17. Kirazoglu Corporation
18. Frial
19. Silotrans
20. Rotrac
(Forrás: Cuget liber)
Constantin Nita, Románia gazdasági minisztere felkérte a magyar hatóságokat, hogy részt vegyenek makro-infrastrukturális fejlesztési projektekben, valamint a biztonságosabb Dunai hajózás javításában és egy olyan gyorsvasúti összeköttetés megépítésében, amely összekötné Prágát Bukaresttel, Budapesten keresztül.
Constantin Nita hétfőn és kedden részt vett Budapesten a román-magyar Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén.
2013-ban, Magyarország lett Románia 3. kereskedelmi partnere (exportban 5., import 3.). A kétoldalú kereskedelem az elmúlt három évben folyamatosan meghaladta évente a hétmilliárd Eurót.
(Forrás: Capital)
A rangsor a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett mérleg alapján készült. Nyereséges gazdasági társaságok:
1. Constanţa South Container Terminal
2. Chimpex
3. North Star Shipping
4. United Shipping Agency
5. Silotrans
6. Comvex
7. Minmetal
8. Casa de Expeditii Phoenix
9. Niva Prodcom
10. Romned Port Operator
11. Umex
12. Socep
13. APM Terminals Romania
14. Oil Terminal
15. Barter Trading Romania
16. Beta Intertrans
17. European Metal Services
18. TTS Operator – 856.363 lei (-43,49%);
19. Amvexis Com
20. Kronospan Zona Libera Constanta
(Forrás: Cuget liber)
1984 május 26-án avatták fel a Duna – Fekete-tenger csatornát, amely összeköti a Cernavoda-t a román tengeri kikötőkkel (Konstanca, Midia, Năvodari), csökkentve ezáltal a vízi utat mintegy 400 kilométerrel. A csatorna teljes hossza 95,6 km, a főág hossza 64,4 km, az északi csatorna (Poarta Alba – Midia – Navodari) hossza 31,2 km.
A csatorna megépítésének első elképzelései a XIX. században keletkeztek, miután Dobrudzsát Romániához csatolták.
A hivatalos statisztikák szerint 294 millió köbméter földet termeltek ki a főcsatorna építésénél, illetve 87 millió köbmétert az északi ágon (25 millióval többet, mint a Szuezi-csatornán, és 140 millióval, mint a Panama-csatorna).
A főcsatorna teljes hossza 64,4 km, mélysége 7 m, mélységi szélessége 70 m, felszíni szélessége 90-120 m, maximális éves kapacitása 80-100 millió tonna áru.
(Forrás: Adevarul)
Az elmúlt évek során azt jelentősen növekedett a konstancai turistaforgalom. Az elmúlt évben 69 turista hajó érkezett, 54.616 utassal a fedélzeten, az idén eddig 74 hajót hirdettek. A Kikötő vezérigazgatója, Valeriu Nicolae Ionescu nyilatkozata szerint, az idén várhatóan 15 %-kal növekszik a tengeri hajók fedélzetén érkező utasok száma.
(Forrás: Telegraf)
Bukarest – Konstanca közötti nagysebességű vasúti vonal megépítésére megállapodást írt alá Liviu Dragnea román miniszterelnök-helyettes és Zhang Xiaoqiang, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság alelnöke.
(Forrás: Cuget liber)
Titus Corlatean külügyminiszter 2014. február 24-én találkozott Takács Jánossal, a budapesti Román-Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével, valamint Erdélyi Lászlóval, az Igazgatótanács tagjával.
Titus Corlatean miniszter az Igazgatótanács képviselőinek gratulált a kezdeményezésért, és kifejezte reményét, hogy a Budapesten alapított új román-magyar kamara hozzájárul a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozásához és továbbfejlődéséhez.
Kiegészítő információk:
A Román-Magyar Kereskedelmi Kamarái 2014. január 22-én alakult Budapesten 13 alapító gazdasági társaság által és várható, hogy hamarosan a tagok száma 70 társaságra növekedjen.
Magyarország Románia legfőbb gazdasági partnerei közé sorolható. A kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte 2012-ben a 7,33 Mrd eurót, illetve 2013 első 10 hónapjában az 5,83 Mrd eurót. A román rangsorban Magyarország az importnál a 3., az exportnál az 5. helyen van. Ugyanakkor, Magyarországgal van Romániának a legnagyobb kereskedelmi deficitje, ennek mértéke 2012-ben 2,5 Mrd euró volt.
(Forrás: a román Külügyminisztérium sajtóközleménye, http://www.mae.ro/node/25030)
A román tengeri kikötők éves forgalma 2013-ban 55,2 M tonna volt, ami 9%-kal több, mint a 2012-ben regisztrált 50,6 M tonna. A konstancai kikötő vezetői szerint az összforgalomból 42,7 M to tengeri forgalom volt (9,82%-os növekedés 2012-höz viszonyítva), illetve 12,5 M tonna folyami forgalom (6,3% növekedés az előző évhez képest). Az év során 14.066 hajó kötött ki, ebből 4.833 tengeri és 9.233 folyami.
(Forrás: Telegraf)
Kb. 159.000 külföldi turista látogatta meg Romániát a dunai hajózás révén, és közel 16 M eurót költöttek el Romániában. A dunai turistaforgalom az európai folyami forgalomnak 33%-át képezi, de a folyami turizmusban résztvevő 1 milliónál több személyből csak 159.000 jutott el Romániába, ami aránylag kevés, de mégis több, mint az előző évben regisztrált 155.000 turista.
A Dunai Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Gerhard Skoff szerint egy átlag turista napi kb. 160 eurót költ. Ebből fakultatív kirándulásokra, élelmiszerre és szuvenírekre Romániába kb. 30-40 eurót költ, azaz egy átlag 3-4 napos kiránduláson kb. 100 eurót. Ilyen célokra legkevesebbet Bulgáriába költenek, legtöbbet Magyarországon (napi 80 eurót) és Ausztriában (napi 100 eurót). Legtöbb turista Németországból, Ausztriából, USA-ból és Franciaországból érkezik.
(Forrás: Mediafax)
A Fekete-tenger nyugati partjain elhelyezkedő régiók képviselői (az ukrán Odessza tartomány, a román Galati és Constanta megyék, a bolgár Varna és Burgas tartományok), valamint a Dunai Régió Munkabizottsága (soros elnökként Alsó-Ausztria képviselői) aláírtak egy memorandumot, mely kezdeményezi a Fekete-tenger nyugati régiójának közúti és tengeri infrastruktúrájának fejlesztését, a források optimális felhasználását, az európai társfinanszírozást. A partnerség végső célja a Fekete-tenger körülvevő autópálya megépítése, de a memorandum a megvalósítás első lépései közé tartozik.
(Forrás: Observator)
