A Trading Line egy Starlink bázist szeretne létesíteni a Galati kikötőben

Paul Ivanov, a folyami fuvarozó Trading Line alapítója és vezérigazgatója azt javasolja, hogy a Galati kikötőben dolgozzanak ki egy olyan projektet, amely az Elon Musk tulajdonában lévő Starlink internetes szolgáltatáson alapul és lehetővé teszi a hajók távirányítását. Ez a projekt 25 millió eurós beruházást igényel, és nagyon fontos különösen az ágazat jövőbeni munkaerő-válságával összefüggésben: Romániában összesen közel 1200 kapitány van, ebből 600 fő 60 évnél idősebb, hamarosan nyugdíjba vonul.
Előnyt jelent az Ukrajna számára a Galatiban kiszélesített nyomtáv, így minden Konstancán áthaladó konténer átterelhető Galatiba, majd onnan vasúton Ukrajnába. A Trading Line árukat szállít Reni, Ismail vagy Chilia városaiból. Az út Galatiba öt órát vesz igénybe, ezt követően a rakománynak 72 órán át a kikötőben kell maradnia ellenőrzés céljából, majd további 12 órát Konstancáig. Ha sikerülne javítani ezen a folyamaton, hogy ne tartson olyan sokáig a galati áruellenőrzés, megduplázódhatna a Konstancába szállított áruk mennyisége. Az egyik cél a konténerek áramlásának megteremtése Constanta, Galati, Giurgiulesti és Reni között.
(Forrás: Ziarul Financiar)

A konstancai kikötőn áthaladó forgalom egy része a Dunára költözött – mélyítik a sulinai csatornát

Az ukrajnai háború által a Fekete-tengerről érkező áruk fuvarozásánál kialakult válsággal összefüggésben, a román hatóságok olyan intézkedéseket kezdeményeztek, amelyek növelik a dunai kikötők áteresztőképességét, segítve a konstancai kikötőben kialakult torlódás csökkentését.
Eddig a Sulina-csatornán és a Duna tengeri szektorban (Tulcea, Galati, Braila) akár 25.000 tdw szállítási kapacitású hajók is közlekedhettek. Sulinanál, azon a területen, ahol a Duna a Fekete-tengerbe ömlik, a csatornát 7,2 méterről 11 méterre mélyítik, hogy a 35.000 tdw kapacitású hajók (amelyek eddig csak a konstancai kikötőbe mehettek) is bejussanak a Sulina-csatornán keresztül egészen Brailaig.
(Forrás: Puterea)

Magyarországi és szlovákiai cégek vezetőinek látogatása a konstancai kikötőbe

Magyarországi és szlovákiai, közlekedési területen tevékenykedő cégek képviselői tettek munkalátogatást a konstancai kikötőbe. Ezen cégeknek képviselőit a kikötőt üzemeltető részvénytársaság (CN APM SA Constanta) vezetése fogadta, bemutatva a konstancai kikötő létesítményeit, az eredményeket, a korábbi évek áruforgalmát. A közös érdeklődésre számot tartó témák is szóba kerültek. A delegáció tagjai két napon keresztül fontos kikötői szereplőket látogatnak meg, tájékozódtak az együttműködés fejlesztési lehetőségek iránt.
(Forrás: News, Economedia)

Üzemel a Ro-Pax Constanța – Batumi vonal

Július 11-én, hétfőn érkezett meg Konstanca kikötőjébe a Ro-Pax Vilnius hajó, amely a Konstanca – Batumi menetrend szerinti vonalat szolgálja ki. Az konstancai kikötő kezelőjének (CN APM SA) tájékoztatása szerint, a Ro-Pax Vilnius hajó hetente hétfőn érkezik, és kedden indul rakodva Konstancáról, majd pénteken érkezik Batumiba. A Vilnius hajó 108 fő befogadására alkalmas, az áruszállításra szánt két fedélzeten 50 vagon és 50 teherautó egyszerre elhelyezhető.
(Forrás: CTNews.ro)

Újra növekedésnek indult az áruforgalom a Duna – Fekete-tenger csatornán!

2022. február 24-ig, amikor Oroszország megindította az inváziót, az ukrán áruk nem haladtak át Románia vízi útjain, jelenleg arányuk elérte a teljes forgalom 16%-át. Ukrajna lett ezeknek a szállítási útvonalaknak a második legnagyobb külföldi kedvezményezettje, Szerbia után.
2022 első hat hónapjában jelentősen megnőtt a vízi utakon tranzitált áruk mennyisége. A forgalom 17,998 millió tonna kapacitású volt, 4,16%-kal magasabb, mint 2021 azonos időszakában, és 8,943 millió tonna árut szállítottak, 6,03%-kal többet, mint 2021. január és június között.
Az áruszerkezetben a gabonafélék állnak az első helyen, 46%-os részesedéssel, 2021 első hat hónapjában a részesedésük 44% volt. A gabonaféléket követő árucsoportok: ércek – 28%, energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gáz) – 14%, vegyipari termékek – 6%.
A vízi utak fő haszonélvezője Románia 37% részesedéssel, majd Szerbia (24%), Ukrajna (16%), Bulgária (9%), Magyarország (5%), Moldovai Köztársaság (4%), Ausztria (3%), Németország (1%) és Horvátország (1%).
A 2022. január-június közötti időszakban a Duna-Fekete-tenger és a Poarta Albă-Năvodari csatornákon 12.161 vízi egység haladt át, 4,03%-kal több, mint 2021 azonos időszakában, ebből: 8.188 bárka, 1.909 uszály, 51 folyami-tengeri hajó, 1.987 toló hajó és 26 személyszállító hajó. A román hajótulajdonosok továbbra is uralják a forgalmat.
(Forrás: Cuget liber)

Románia az EU második búzaexportőre a 2021/2022-es szezonban

Az Európai Unió búza exportja a 2021/22-es szezonban, amely június 30-ig tartott, 6,8%-kal növekedett, 27,47 millió tonnára a 2020/21-es szezon 25,71 millió tonnához képest – derül ki az Európai Bizottság által közzétett adataiból. Franciaország volt a legnagyobb EU-exportőr 8,276 millió tonnával, a második Románia 6,388 millió tonnával.
Az EU kukoricaexportja a 2021/22-es szezonban csaknem megduplázódott, 5,994 millió tonnára, az előző szezonban exportált 2,833 millió tonnához képest. Románia vitathatatlanul vezető szerepet tölt be az EU-ban, hiszen 4,298 millió tonna kukoricát exportált, azaz a teljes kukoricaexport több mint 71%-át. A kukorica azonban olyan termék, amelynek az EU nettó importőre, különösen azért, hogy takarmányozhassa állatállományát. Az EU kukoricaimportja a 2021/22-es szezonban 16,37 millió tonnát tett ki, ami 7,6%-os növekedés az előző szezon 15,22 millió tonnájához képest. A 2021/22-es szezonban az EU által importált kukorica fele Ukrajnából származott.
Az Európai Unió árpaexportja a 2021/2022-es szezonban 6,1%-kal, 6,97 millió tonnára esett vissza a 2020/21-es szezon 7,42 millió tonnájához képest. Románia volt a második legnagyobb árpaexportőr az EU-ban, 1,735 millió tonna exporttal, Franciaország után, mely a 2021/2022-es szezonban 3,314 millió tonna árpát exportált.
Az adatok a 27 EU-tagállam által közölt vámadatokon alapulnak.
(Forrás: Economica.net)

A TTS egy ukrán gabonatermelővel közösen projektet indít az ukrán exportra

A vízi exportot támogató logisztikai projektet indít a TTS az ukrán gabonatermelő partnerével közösen. A projekt biztosítja a Reni és Ismail kikötőkből a Duna-Fekete-tenger csatornán keresztül a konstancai kikötőig szállított ukrán rakományforgalom jelentős növekedését; a projekt lényege, hogy a tengeri hajókra történő berakodás nem a kikötőben történik, hanem a tengeren, a TTS bójatermináljának használatával, ahol az árukat közvetlenül uszályokról tengeri hajókra rakják át.
(Forrás: ZFcorporate.ro)

Együttműködési megállapodás a román Közlekedési és Infrastruktura Minisztérium valamint a Ports Customs and Free Zone Corporation, Dubai állami cég között

A román Közlekedési és Infrastruktura Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a Dubaiban működő Ports Customs and Free Zone Corporation állami céggel, a Románia és az Egyesült Arab Emírségek közötti közlekedési és tengeri infrastruktúra együttműködésének fejlesztése érdekében. A DP World cég partnerkapcsolatot ápol a Constantzai kikötővel, ezt a partnerséget a tervek szerint minden közlekedési módra kiterjesztik. „Ennek a fontos egyesült arab emírségekbeli logisztikai cégnek már hagyományai vannak a román Fekete-tengeri kikötőben, és a román hatóságok is támogatják a logisztikai és szállítási szektor fejlesztését célzó projekteket. Hangsúlyoztam, hogy a Constantzai kikötő azon útvonalak kereszteződésében áll, melyek összekötik Európát Közép-Ázsiával, a Földközi-tenger délkeleti részét a Távol-Kelettel és számos fontos logisztikai előnyt kínál a befektetők számára: nagy természeti merülési mélységek, a Duna-Fekete-tenger csatorna és a folyami-tengeri szektor közelsége, multimodális közlekedési kapcsolatokat”, mondta Grindeanu román közlekedési miniszter.
(Forrás: Agerpres)

A Constantzai kikötőben rejlő áruforgalmi lehetőségeket mutatták be Budapesten

A constantzai kikötőben és a dunai konténeres szállításban rejlő lehetőségekre, ezek fontosságára a közép-európai országok, valamint a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger térsége tekintetében hívták fel a figyelmet május 12-én, csütörtökön Budapesten a 14. alkalommal rendezett Constantzai Kikötő Napján, amelyet a Constantzai kikötő kezelője (CN APM SA Constanta) szervezett. A kikötő kezelője mellett, a Constantzai kikötői platformot három referenciacége is képviselte Budapesten: a Comvex, a TTS és az SCS. Ebből az alkalomból a Constantzai kikötő kezelője bemutatta a magyar közlekedési ágazat résztvevőinek, a több mint 120 résztvevőnek a Constantzai kikötő által kínált árutranzit-lehetőségeket, valamint azokat az előnyöket, amelyek révén a kikötő a térség legfontosabb elosztóközpontjává vált.
A constancai kikötő rendezvényén jelen volt Románia magyarországi nagykövete, HE Gabriel Șopandă is. Május 11-én a Nagykövet a diplomáciai képviselet székhelyén fogadta a CN APM SA küldöttségét Doru Mihai, a Constantzai kikötő üzemeltetési igazgatója vezetésével. A megbeszélések a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről szóltak, különös tekintettel a folyami teherforgalomra.
(Forrás: Ziua de Constanta)