Az Eurostat által közzétett adatok szerint, 2021-ben a Konstancai kikötő poziciója a 16. helyről a 11. helyre emelkedett, a kezelt áruk mennyisége 26 százalékkal nőtt. Ennél nagyobb növekedést csak a belgiumi Zeebrugge kikötője regisztrált, 27%-os növekedéssel. Az Eurostat adatai szerint Constanta megelőzte a görög Pireusz kikötőjét, amely a kilencedikről a 13. helyre esett vissza.
A legnagyobb kikötők közül Rotterdam (435 millió tonna), Antwerpen (216 millió tonna) és Hamburg (111 millió tonna), amelyek mindegyike az Északi-tenger partján található, megőrizte pozícióját. A sorrendben Amszterdam, Algeciras (Spanyolország), Marseille (Franciaország), Valencia (Spanyolország), Trieszt (Olaszország), Le Havre (Franciaország), Barcelona (Spanyolország) következik, majd a 11. helyen Konstanca áll, Genova, Pireus, Bréma és Gdansk előtt.
(Forrás: Agerpress)

A Comvex és a TTS (Transport Trade Services) olyan műveletet hajt végre, amely Konstanca kikötőjét ismét felhelyezi a világtérképre. A két cég először hajt végre Konstancán olyan kikötői műveletet, aminek eredményeként csökken a tengeri hajó kikötési ideje; a Cape Size hajó kombinált módban történő berakodásáról van szó a kikötőhelyen, majd a két TTS bójaterminálon. A Comvex terminálban tárolt 170.000 tonna ércet kombinált módon berakták; az első ütemben a Comvex kikötőhelyen 110.000 tonnát mindkét oldalról, közvetlenül a raktárból, Comvex berendezéssel, a másik oldalon pedig közvetlenül uszályokról TTS úszódarukkal. A hajó ezután a TTS egyik bójatermináljánál horgonyzott le, ahol további 60.000 tonna rakományt raktak be, közvetlenül az uszály és a hajó között.(Forrás: Ziua de Constanta)

A világ egyik legnagyobb hajója, a Cape Size kikötött Konstancán. A rakterében 30 vasúti szerelvény-, egyenként 100 vagonba hozott ércet helyeztek el, azaz 170 ezer tonnát Kínai desztinációval. Az áru egy része Romániából, másik része Ukrajnából származik. A 290 méter hosszú kolosszus vízben maradó része megrakott állapotban egy 6 emeletes társasház magasságával megegyezik. A hajó megrakása egyaránt a rakparton is és a tengeren is történt.
(Forrás: Stirile PRO TV)

Az új járat első konténerszállítójának (AS Fatima, 1284 TEU) berakodása Grúzia legnagyobb kikötőjében, Batumiban történt és ezáltal beindította a Pireusz-Batumi-Konstanca-Várna-Pireusz konténervonalat. A rendszeres és hosszútávú együttműködés révén Konstanca és Batumi európai hidat hozhat létre a Fekete-tenger irányában.
(Forrás: Agerpress)

2022 első kilenc hónapjában a román tengeri kikötőkben az áruforgalom 10,65%-kal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Konstanca, Midia és Mangalia kikötői együttesen 57.056.077 tonnát kezeltek.
Az áruforgalom szerkezetében lényeges változás nem történt. Továbbra is a gabonafélék és az olajos magvak adják a legnagyobb részesedést, az összmennyiség 36,97%-át. Az áruszerkezet további rangsora: az ércek és fémhulladékok (10,63%), szénhidrogének (21,80%), konténeres áruk (10,43%), műtrágyák és vegyi termékek (6,97%), szilárd tüzelőanyagok (4,67%), fémtermékek (4,09%).
A tárgyidőszak áruforgalmának megosztása: import 33,48% (19.099.588 tonna), export 32.30% (18.432.492 tonna), tranzit 28.40%-át (16.204.647 tonna), kabotázs 5,82% (3.319.350 tonna).
(Forrás: Cuget liber)

Grúzia köztársasági elnöke, Salome Zourabichvili ellátogatott Konstanca kikötőjébe.
A román állam tisztségviselőivel folytatott megbeszélései során prioritásként határozták meg a Románia, Grúzia és Azerbajdzsán közötti elektromos kábel megépítését, a „Zöld elektromos folyosó” keretében. A kábel összekötné a Kaszpi-tenger térségét a Fekete-tengerrel és az Európai Unió térségével.
Továbbá a két ország közötti ferry-boat vonal létesítésének lehetőségéről és megvalósításáról is tárgyaltak.
(Forrás: News.ro)

Romániában a második legtöbbet termesztett növény, azaz a búza termelése idén 9,17 millió tonna volt, 23%-kal alacsonyabb, mint a 2021-es mezőgazdasági évben. A repcetermesztés idén 1,12 millió tonna volt, 22%-kal alacsonyabb, mint 2021-ben.
2021-ben Románia volt a legnagyobb kukorica- és napraforgótermelő az EU-ban, idén azonban a becslések szerint jelentős termeléscsökkenés várható az aszály és a hőség miatt.
(Forrás: ZFcorporate.ro)

2022 első kilenc hónapjában jelentősen megnőtt a Csatornákon tranzitált áruk mennyisége. A forgalom 28,548 millió tonna kapacitást tett ki, 1,19%-kal többet, mint 2021 azonos időszakában; 12,877 millió tonna árut fuvaroztak, 5,01%-kal kevesebbet, mint 2021 azonos időszakában.
Az áruszerkezetben a gabonafélék állnak az első helyen, 42%-os részesedéssel; a gabonaféléket követő árucsoportok rangsora: ércek 33%, energiahordozók (szén, olaj, cseppfolyósított gáz) 13%, vegyipari termékek 5%, fém és fémtermékek 4%, egyebek 3%.
A más országok részére végzett áruforgalom részesedése 66% volt. A 2022 első kilenc hónapjában kezelt 12,877 millió tonna áru fő haszonélvezői: Románia 34%, Ukrajna 27%, Szerbia 20%, Bulgária 7%, Magyarország 4%, Moldova 3%, Ausztria 3%, Németország 1%, Horvátország 1%. Megfigyelhető az Ukrajna számára tranzitált áruk növekvő jelenléte, amely a Csatornák legnagyobb külföldi kedvezményezettjévé válik, hiszen a háború végéig a Románián keresztül vezető elkerülő útvonalat kell igénybe vennie.
A 2022. január-szeptember közötti időszakban a Duna-Fekete-tenger és a Poarta Albă-Năvodari csatornákon 19.829 vízi egység haladt át, 3,20%-kal több, mint 2021 azonos időszakában, ebből 12.794 bárka, 3.823 önjáró hajó, 89 folyami-tengeri hajó, 3092 tolóhajó és 31 személyszállító hajó.
A román hajótulajdonosok továbbra is uralják a forgalmat.
(Forrás: Cuget liber)

A kikötő (CN APM SA) kezelőjének előzetes adatai szerint 2022 első nyolc hónapjában 51 millió tonna áru haladt át a román tengeri kikötőkön, ami 13%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes forgalomnak valamivel több mint 10%-a Ukrajnából és Moldovából származott. „Tavaly ugyanebben az időszakban 45 millió tonna volt a forgalom, ebből 16,2 millió tonna volt gabona. A forgalom növekedése az év első nyolc hónapja után 13% feletti, és megerősíti azt a tényt, hogy a forgalom 2022-ben elérheti a 70 millió tonnát, és új rekordot érhet el a román tengeri kikötőkön keresztül szállított áruk mennyisége” – mondta Florin Vizan, a részvénytársaság vezérigazgatója. A romániai kikötőkön áthaladó áruforgalomban a gabonafélék állnak az első helyen 33,3%-os részesedéssel, ezt követi a kőolaj 12,5%-kal, a vegyes termékek 10,4%-kal, a kőolajtermékek 9%-kal, a vasércek 9%-kal és a műtrágya 5,8%-kal.
A háború kezdete óta, 2022 február 24-től a konstancai kikötőn keresztül az Ukrajna és Moldova viszonylatában a teljes áruforgalom 5,3 millió tonna volt, ebből a legnagyobb mennyiség a gabona volt. Ukrajnából eddig több mint 3,7 millió tonna gabona érkezett a kikötőbe, ebből több mint 1,7 millió tonna exportra került.
(Forrás: Ziarul Financiar)

1909. szeptember 27-én került sor a konstancai kikötő hivatalos felavatására, I. Károly király jelenlétében.
Konstanca kikötőjének építése a Fekete-tengeren már 1857-ben megkezdődött amikor a török hatóságok engedményezték a konstancai kikötő és a Cernavoda – Konstanca vasút építését az angol „Danube and Black Sea Railway and Kustendge Harbour Company Ltd.” társaságnak, így a konstancai kikötő most először részesült a viszonylag modern létesítményekből és berendezésekből. A Függetlenségi Háborű után, 1878-ban Dobrudzsa visszatért Romániához, és ezzel megjelentek az első törekvések egy olyan kikötő építése iránt, amely Konstanca stratégiai helyzetét és a fiatal állam gazdasági lendületét szolgálja. 1896. október 16-án került sor a konstancai kikötő építési és korszerűsítési munkáinak hivatalos felavatására, amelyek I.B. Cantacuzino mérnök tervei alapján kezdték el. 1899-ben Anghel Saligny mérnököt, a Cernavodă híd építőjét nevezték ki a Konstancai Kikötő munkáinak igazgatójává.
(Forrás: Focuspress)