2022. szeptember 22-én, az újvidéki Sheraton Hotelben került sor a 14. alkalommal megrendezett Konstancai kikötő Napja rendezvényre, amelyet a Konstancai kikötő kezelője (CN APM SA) szervezett szerbiai képviselete révén. Két év kihagyás után a rendezvény visszatért Szerbiába, ahol a konstancai kikötő képviselői ismét találkozhattak szerbiai partnereikkel, és megerősítették együttműködésüket a dunai és az egész térség kikötőinek képviselői előtt. A rendezvényen 200 fő vett részt, 68 szerb, horvát, montenegrói, holland és svájci cég képviseletében. A kikötő kezelője mellett hat referenciacég képviseltette magát a kikötői platformon: Comvex, Chimpex, CSCT, SCS, TTS és Umex. A rendezvényen részt vett Románia szerbiai nagykövete, Silvia Davidoiu is.
A konstancai kikötőn keresztül 2021-ben 8,9 millió tonna, 2022 első 6 hónapjában pedig 4,1 millió tonna árut kezeltek Szerbiai viszonylatban. A konstancai kikötőn áthaladó szerbiai áruk Dél-Koreába, Spanyolországba, Iránba, Egyiptomba, Portugáliába, Irakba, Szudánba, Libanonba, Törökországba, Olaszországba kerültek.
A rendezvényen szó esett a közlekedési útvonalak átalakításával kapcsolatos témákról is, valamint népszerűsítették a konstancai kikötő új kapcsolatait, például a 2022 májusában felavatott Poti-Constanta vonalat, amely egyre vonzóbbá válik a konténeres forgalom számára. A szerb partnerek ugyanakkor érdeklődtek az új, projektstádiumban lévő Románia-Törökország Ro-Ro vonal megvalósításáról.
(Forrás: Cuget liber, Ordinea, Jurnalul)
Author: bkereskenyi
A dorneşti-i DP World intermodális terminál zöld utat kapott a román vámhatóságtól
A DP World Dorneşti terminál ebben a hónapban kezdte meg működését, miután a román vámhatóság engedélyezte a működését. Ezt az új vasúti összeköttetést Ukrajna és Konstanca kikötője között azért hozták létre, hogy csökkentsék a jelenlegi nyomást mind a fuvarozók, mind a kikötői terminál számára. A Romániát Ukrajna déli részével összekötő Dorneşti-ben, a szomszédos országtól mintegy 15 km-re a szárazföld belsejében lévő Vadul-Siretnél egy terminál ötlete a konstancai kikötő torlódási problémái miatt jelent meg a DP World részéről. A DP World illetékese szerint az új vasúti járat hetente legfeljebb öt oda-vissza vonattal működhet, amelyek mindegyike 50 konténert szállít. A Dorneşti és Konstanca közötti tranzitidő 36 óra lesz, ami jelentősen csökkenti ezen az útvonalon a kamionok számát. A terminál területe 2,5 ha, és a vámraktáron kívül egy akár 2500 TEU befogadására is alkalmas raktár is található benne.
(Forrás: Intermodal Logistics)
TransLogistica kiállítás októberben Bukarestbe
Kelet-Közép-Európa legnagyobb fuvarozási és logisztikai kiállításának (TransLogistica Poland) szervezői belépnek Romániába is, így a fuvarozási és logisztikai szakemberek találkozhatnak Bukarestben 2022. október 12-14 között, a Romexpo komplexum központi pavilonjában.
A TransLogistica kiállítás a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségével együttműködésben valósul meg. Az esemény résztvevői között szerepel a Konstancai kikötő is.
(Forrás: T-times.ro)
Új vezetőség a Konstancai kikötő élén
A konstancai kikötő részvényesei a román Közlekedési Minisztérium székházában üléseztek és döntöttek az új vezérigazgató kinevezéséről. A Konstancai kikötő új vezérigazgatója Florin Vizan, mint ideiglenes vezérigazgató. A kinevezés 4 hónapig szól, 2022. augusztus 16-tól kezdődően 2022. december 16-ig és legfeljebb hat hónapig meghosszabbítható.
A CN APM Constanța SA többségi, 80%-os részesedése a Közlekedési Minisztérium tulajdonában van, míg a Fondul Proprietatea részesedése 20%. 2021-ben minden szinten volt növekedés: a foglalkoztatottak száma 889-re nőtt, a profit elérte a 130 460 821 lejt, és a forgalom is 418 millió lej fölé emelkedett.
(Forrás: Ziua de Constanta)
A Trading Line egy Starlink bázist szeretne létesíteni a Galati kikötőben
Paul Ivanov, a folyami fuvarozó Trading Line alapítója és vezérigazgatója azt javasolja, hogy a Galati kikötőben dolgozzanak ki egy olyan projektet, amely az Elon Musk tulajdonában lévő Starlink internetes szolgáltatáson alapul és lehetővé teszi a hajók távirányítását. Ez a projekt 25 millió eurós beruházást igényel, és nagyon fontos különösen az ágazat jövőbeni munkaerő-válságával összefüggésben: Romániában összesen közel 1200 kapitány van, ebből 600 fő 60 évnél idősebb, hamarosan nyugdíjba vonul.
Előnyt jelent az Ukrajna számára a Galatiban kiszélesített nyomtáv, így minden Konstancán áthaladó konténer átterelhető Galatiba, majd onnan vasúton Ukrajnába. A Trading Line árukat szállít Reni, Ismail vagy Chilia városaiból. Az út Galatiba öt órát vesz igénybe, ezt követően a rakománynak 72 órán át a kikötőben kell maradnia ellenőrzés céljából, majd további 12 órát Konstancáig. Ha sikerülne javítani ezen a folyamaton, hogy ne tartson olyan sokáig a galati áruellenőrzés, megduplázódhatna a Konstancába szállított áruk mennyisége. Az egyik cél a konténerek áramlásának megteremtése Constanta, Galati, Giurgiulesti és Reni között.
(Forrás: Ziarul Financiar)
A konstancai kikötőn áthaladó forgalom egy része a Dunára költözött – mélyítik a sulinai csatornát
Az ukrajnai háború által a Fekete-tengerről érkező áruk fuvarozásánál kialakult válsággal összefüggésben, a román hatóságok olyan intézkedéseket kezdeményeztek, amelyek növelik a dunai kikötők áteresztőképességét, segítve a konstancai kikötőben kialakult torlódás csökkentését.
Eddig a Sulina-csatornán és a Duna tengeri szektorban (Tulcea, Galati, Braila) akár 25.000 tdw szállítási kapacitású hajók is közlekedhettek. Sulinanál, azon a területen, ahol a Duna a Fekete-tengerbe ömlik, a csatornát 7,2 méterről 11 méterre mélyítik, hogy a 35.000 tdw kapacitású hajók (amelyek eddig csak a konstancai kikötőbe mehettek) is bejussanak a Sulina-csatornán keresztül egészen Brailaig.
(Forrás: Puterea)
Magyarországi és szlovákiai cégek vezetőinek látogatása a konstancai kikötőbe
Magyarországi és szlovákiai, közlekedési területen tevékenykedő cégek képviselői tettek munkalátogatást a konstancai kikötőbe. Ezen cégeknek képviselőit a kikötőt üzemeltető részvénytársaság (CN APM SA Constanta) vezetése fogadta, bemutatva a konstancai kikötő létesítményeit, az eredményeket, a korábbi évek áruforgalmát. A közös érdeklődésre számot tartó témák is szóba kerültek. A delegáció tagjai két napon keresztül fontos kikötői szereplőket látogatnak meg, tájékozódtak az együttműködés fejlesztési lehetőségek iránt.
(Forrás: News, Economedia)
Üzemel a Ro-Pax Constanța – Batumi vonal
Július 11-én, hétfőn érkezett meg Konstanca kikötőjébe a Ro-Pax Vilnius hajó, amely a Konstanca – Batumi menetrend szerinti vonalat szolgálja ki. Az konstancai kikötő kezelőjének (CN APM SA) tájékoztatása szerint, a Ro-Pax Vilnius hajó hetente hétfőn érkezik, és kedden indul rakodva Konstancáról, majd pénteken érkezik Batumiba. A Vilnius hajó 108 fő befogadására alkalmas, az áruszállításra szánt két fedélzeten 50 vagon és 50 teherautó egyszerre elhelyezhető.
(Forrás: CTNews.ro)
Újra növekedésnek indult az áruforgalom a Duna – Fekete-tenger csatornán!
2022. február 24-ig, amikor Oroszország megindította az inváziót, az ukrán áruk nem haladtak át Románia vízi útjain, jelenleg arányuk elérte a teljes forgalom 16%-át. Ukrajna lett ezeknek a szállítási útvonalaknak a második legnagyobb külföldi kedvezményezettje, Szerbia után.
2022 első hat hónapjában jelentősen megnőtt a vízi utakon tranzitált áruk mennyisége. A forgalom 17,998 millió tonna kapacitású volt, 4,16%-kal magasabb, mint 2021 azonos időszakában, és 8,943 millió tonna árut szállítottak, 6,03%-kal többet, mint 2021. január és június között.
Az áruszerkezetben a gabonafélék állnak az első helyen, 46%-os részesedéssel, 2021 első hat hónapjában a részesedésük 44% volt. A gabonaféléket követő árucsoportok: ércek – 28%, energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gáz) – 14%, vegyipari termékek – 6%.
A vízi utak fő haszonélvezője Románia 37% részesedéssel, majd Szerbia (24%), Ukrajna (16%), Bulgária (9%), Magyarország (5%), Moldovai Köztársaság (4%), Ausztria (3%), Németország (1%) és Horvátország (1%).
A 2022. január-június közötti időszakban a Duna-Fekete-tenger és a Poarta Albă-Năvodari csatornákon 12.161 vízi egység haladt át, 4,03%-kal több, mint 2021 azonos időszakában, ebből: 8.188 bárka, 1.909 uszály, 51 folyami-tengeri hajó, 1.987 toló hajó és 26 személyszállító hajó. A román hajótulajdonosok továbbra is uralják a forgalmat.
(Forrás: Cuget liber)
Románia az EU második búzaexportőre a 2021/2022-es szezonban
Az Európai Unió búza exportja a 2021/22-es szezonban, amely június 30-ig tartott, 6,8%-kal növekedett, 27,47 millió tonnára a 2020/21-es szezon 25,71 millió tonnához képest – derül ki az Európai Bizottság által közzétett adataiból. Franciaország volt a legnagyobb EU-exportőr 8,276 millió tonnával, a második Románia 6,388 millió tonnával.
Az EU kukoricaexportja a 2021/22-es szezonban csaknem megduplázódott, 5,994 millió tonnára, az előző szezonban exportált 2,833 millió tonnához képest. Románia vitathatatlanul vezető szerepet tölt be az EU-ban, hiszen 4,298 millió tonna kukoricát exportált, azaz a teljes kukoricaexport több mint 71%-át. A kukorica azonban olyan termék, amelynek az EU nettó importőre, különösen azért, hogy takarmányozhassa állatállományát. Az EU kukoricaimportja a 2021/22-es szezonban 16,37 millió tonnát tett ki, ami 7,6%-os növekedés az előző szezon 15,22 millió tonnájához képest. A 2021/22-es szezonban az EU által importált kukorica fele Ukrajnából származott.
Az Európai Unió árpaexportja a 2021/2022-es szezonban 6,1%-kal, 6,97 millió tonnára esett vissza a 2020/21-es szezon 7,42 millió tonnájához képest. Románia volt a második legnagyobb árpaexportőr az EU-ban, 1,735 millió tonna exporttal, Franciaország után, mely a 2021/2022-es szezonban 3,314 millió tonna árpát exportált.
Az adatok a 27 EU-tagállam által közölt vámadatokon alapulnak.
(Forrás: Economica.net)