Az infrastrukturális projektek bemutatása során Lucian Bode román közlekedési miniszter kijelentette, hogy a brailai Duna feletti függőhíd-projekt a közúti közlekedési infrastruktúra legnagyobb fejlesztése a román történelem során.
(Forrás: G4Media)
Author: bkereskenyi
Romániai gabonaprognózis
Az USDA előrejelzései szerint Románia gabonatermelése a 2020/2021-es gazdasági évben 2,6% -kal, a gabona exportja pedig 5,5% -kal csökkenhet. A búzatermelés várhatóan 3,5% -kal csökken az előző évhez képest, 8,3 millió tonnára.
A román Mezőgazdasági Minisztérium szerint a búzatermelés max. 5-5,5 millió tonna lehet, a kukoricatermelés az előző évhez képest kissé csökkenhet, akár 14 millió tonnáig, az árpa pedig 3%-kal, 1,55 millió tonnáig. A romániai búzakivitel 10,7% -kal csökkenhet.
(Forrás: Trafic Media)
A hajózható csatornák forgalmának további növekedése
2020 első öt hónapjában a forgalom 13,977 millió tonna kapacitás volt, 10,14% -kal magasabb, mint 2019 azonos időszakában, illetve 6,559 millió tonna áru tranzitált, ami 0,54% -os növekedés.
Az összforgalom áruszerkezete: gabonafélék 45%, ércek 29%, energiahordozók (szén, olaj és cseppfolyósított gáz) 10%, vegyi anyagok 9%, fém és fémtermékek 3%, élelmiszer 1%, egyéb termékek 3%.
2020 eleje óta folyamatosan növekszik a más országok súlya a forgalomban, részesedésük megközelíti a 70% -ot.
Az év első öt hónapjában a csatornákon 10.770 vízi egység közlekedett, ebből 6.566 bárka, 2.601 önjáró hajó, 38 folyami-tengeri hajó és 1.565 tolóhajó. A román hajótulajdonosok változatlanul uralják a forgalmat, köztük elsődlegesen a Navrom.
(Forrás: Cuget liber)
Az Európai Bizottságot aggasztja a Hyundai-Daewoo fúzió
A Hyundai Heavy Industries (a világ legnagyobb hajóépítője) és a Daewoo (a világ harmadik hajóépítője) egyesülése 2020. szeptember 3-ig befejeződik. Az Európai Unió monopóliumellenes hatósága figyelmeztet, hogy az új, fúzió utáni társaság piaci részesedése 21% lesz, és így az árakat ellenőrizni fogja; ezért felszólította az egyesülés leállítását, mert úgy vélte, hogy az egyesülés az európai hajótulajdonosokat érinti, akik a két hajógyártó legnagyobb ügyfelei.
(Forrás: Cuget liber)
A román közlekedési miniszter a Constantzai kikötőről
Arra a kérdésre, hogy a román Kormánynak szándékában áll-e a Constantzai kikötőt több állami tulajdonban lévő társasággal együtt eladni, Lucian Bode közlekedési miniszter rövid válasza: „Kizárt!”.
(Forrás: Agerpres)
A Constantzai kikötő valódi problémája
Mihai Daraban, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt arról, hogy mi a Constantzai kikötő valódi problémája. A DC News TV-vel készített interjúban Mihai Daraban elnök hangsúlyozta, hogy az ott végrehajtott beruházások és a kikötő által kínált előnyök ellenére, a lehetőségeit az ahhoz szükséges infrastruktúra hiánya akadályozza.
„Ha a Constantza kikötőjéről beszélünk, akkor itt van a nagy probléma: a vasút. Ha apró pénzre vesszük, a Constantzai kikötő sokkal fejlettebb, mint az azt kiszolgáló infrastruktúra. Ha egy vasúti kocsinak legalább 48 óra kell, hogy áthaladjon Románián, akkor kikötőként már nem lehet versenyképes”, magyarázta Mihai Daraban.
(Forrás: G4Media)
H. Essers intermodális szolgáltatást nyitott Törökország és Románia között
A H. Essers logisztikai szolgáltató elindította az első intermodális vasúti szolgáltatását Törökország és Románia között. A vonat Halkaliból indult a Kürtösi (Curtici) Rail Port Arad terminálhoz május 15-én.
Kürtösből a H.Essersnek napi összeköttetése van a belgiumi Genk-kel, a tranzitidő 38 óra. Az első szállítás esetén a tranzitidő Törökország és Románia között 58 óra, a Halkalı-Genk útvonalon pedig körülbelül 5 nap.
Miután bebizonyosodik a szolgáltatás sikere, H. Esser azt tervezi, hogy hetente három vonatot indít Törökország és Románia között.
(Forrás: Intermodal&Logistics)
A román búzatermés az 5 évvel ezelőtti szintre esik vissza
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) legfrissebb adatai szerint az aszály ebben az évben komolyan sújtja a búzával foglalkozó román gazdákat. Becslések szerint a teljes búzatermelés 3,5% -kal lesz alacsonyabb, mint tavaly, azaz 8,3 millió tonna.
A román búza kivitelének csupán 20% -át exportálják más EU-országokba, Románia fő piacai Spanyolország és Olaszország.
(Forrás: Economica.net)
A Duna – Fekete-tenger csatorna születésnapja
36 év telt el a Duna-Fekete-tenger csatorna átadásától, amelyet 1984. május 26-án a román állam korábbi vezetője, Nicolae Ceausescu nyitott meg.
A Duna – Fekete-tenger hajózható csatorna összeköti a dunai Cernavoda kikötőt a Constantza, Midia és Navodari Fekete-tengeri kikötőkkel, és körülbelül 400 km-rel lerövidíti az utat Constantzáig.
Szuez és Panama után ez a világ harmadik legnagyobb csatornája.
A csatorna átszeli Cernavoda, Saligny, Mircea Voda, Satu Nou, Medgidia, Castelu és Poarta Alba településeket, majd itt ketté válik. A déli ág Basarabi és Agigea településeken halad át. A Poarta Alba -Midia Navodari csatorna néven ismert északi ág (amelynek hossza 31,2 km, mélysége 5,5 m és szélessége 50-66 m) Nazarcea, Constantza, Ovidiu és Navodari településeken halad át.
A csatorna építése megközelítőleg 2 milliárd dolláros beruházást igényelt. Az eredeti becslések szerint a beruházás megtérülése 50 év alatt volt várható. A csatorna üzemeltetése azonban mintegy 3 millió euró éves bevételt eredményez, ami azt jelenti, hogy a beruházás megtérülése több, mint 600 év.
(Forrás: Ziua de Constanta)
A tengeri és folyami kalauzolási tevékenység
A május 22-i román Hivatalos Közlönyben közzétették a román közlekedési, infrastrukturális és kommunikációs miniszterének azon rendeletét, mely újra szabályozza 2021. január 1-jétől a kötelező kalauzolási tevékenységet és annak módját a román tengeri és folyami vízi utakon.
A Constantzai kikötőben is kötelező a kalauzolási tevékenység (a történő be- és kilépésnél, a kikötői tranzitnál, a csatornára való be- és kilépésnél, a kikötőn belüli manőverezésnél), mely tevékenységre a Kikötőt kezelő nemzeti részvénytársaság (CN APM SA Constantza) végzi, a saját állományban lévő révkalauzokkal.
A Duna – Fekete-tenger- és a Poarta Alba – Midia-Navodari hajózható csatornákon a kötelező szolgáltatást 2020. január 1-től a csatornákat kezelő nemzeti részvénytársaság (CN ACN SA) végzi, ugyancsak a saját állományban levő révkalauzokkal.
A Sulina és Braila kikötők közötti szektorban (Sulina, Tulcea, Galati és Braila kikötőkben) a kötelező szolgáltatások a Galati-i Alsó-Dunát Kezelő Autonóm Igazgatóság (AFDJ) végzi.
(Forrás: Ziua de Constanta)