A román tengeri kikötők forgalma 2012-ben összesen 50.584.662 tonna áruszállítási teljesítményt regisztrált, ami 2011-hez viszonyítva (45.972.095 tonna) 10 %-os forgalmi erősödést jelent.
A vizsgált időszakban, a tengeri hajózás teljesítménye 38.854.222 tonna volt (2011-ben 37.224.663 tonna), a folyami forgalom pedig 11.730.440 tonna (2011-ben 8.747.432 tonna).
Forgalomnövekedést jegyeztek fel – többek között – az alábbi termékek esetében:
– gabonafélék (12.628.340 tonna 2012-ben, 9.534.972 tonna 2011-ben),
– kőolaj (3.999.621 tonna / 3.600.332 tonna),
– szilárd ásványi tüzelőanyagok (3.504.331 tonna / 3.151.964 tonna);
– vasérc, vas-és acélhulladék (6.888.094 tonna / 4.731.028 tonna);
– vastartalom nélküli ércek és hulladékok (2.643.509 tonna / 2.609.918 tonna);
– trágya (2.153.597 tonna / 2.015.114 tonna).
A 2012-ben jegyzett konténerforgalom összesen 6.680.107 tonnát, illetve 684.059 TEU-t képezett (2011-ben 6.517.667 tonna, illetve 662.796 TEU), ami 2,5%-os súly-, illetve 3,21 %-os darabszám növekedést jelent.

(Forrás: CN APM SA Constanta, SRPP, 2013. január 15.)

A Ponta-kormányzat figyelme Konstanca felé irányul több célkitűzés elérésének érdekében, köztük a Kikötő is. A Kormányzási Program különleges intézkedései közt megtalálhatjuk:
– a kikötő működési kapacitásának 50%-os növelését,
– több intermodális központ megépítését EU finanszírozással, köztük 5 fő központot (Bukarest, Temesvár, Konstanca, Iasi és Brassó) és 6 másodlagos központot (Craiova, Kolozsvár, Marosvásárhely, Suceava, Giurgiu és Pitesti),
– a Mihail Kogalniceanu repülőtér katonai és turisztikai célú fejlesztését,
– a Fekete-tengeri olaj- és gázlelőhely feltárását és kitermelését, aktív részvételt az európai projektekben (Nabucco, Konstanca – Trieszt olajvezeték, konstancai LNG-terminál, AGRI),
– a Duna-Bukarest csatorna megépítését, PPP rendszerben,
– a Kürtös-Bukarest-Konstanca nagy sebességű vasúti vonal megépítését,
– a VII. közlekedési folyosón a Duna – Fekete-tenger, valamint a Poarta Alba – Midia Navodari csatorna rehabilitációját, mely hozzájárulna a Duna egész éves biztonságos hajózhatóságához.

(Forrás: Ziua de Constanta, 2013. január 14.)

Áldott, nyugodt, békés Karácsonyt és sikeres, eredményes Újesztendőt, nagyon jó egészséget kíván a konstancai kikötő magyarországi képviselete!

Isztambul a Keletet Nyugattal összekötő átkelő. Egy ambíciózus vasúti projekt hozhatja egymáshoz közelebb a két kontinenst. A Marmaray vasúti alagút a legmélyebb víz alatti alagút, amit valaha építettek, amely összeköti Európát és Ázsiát a Boszporusz-szoros alatt, tehermentesítve ezáltal a túlzsúfolt  közúti forgalmat.
A projektet 2004-ben indították, de több akadályba ütközött: az alagút egy fontos régészeti térség alatt halad, és aktív földrengési övezetben helyezkedik el. Minden akadály ellenére, a projektet jövő év végén tervezik befejezni.

(Forrás: Adevarul, 2012. november 22.)

Ebben az évben, a konstancai személyforgalmi terminálon 52 utasszállító hajó érkezett, ebből 11 folyami, a többi pedig tengeri hajó. Együttesen 34.000 turistát hoztak Konstancára. A legnagyobb érkező személyszállító hajó az “Azura” volt, 2987 turistával a fedélzeten.
A regisztrált utasszám ebben az évben mintegy 43%-kal volt magasabb, mint az előző évben, a növekedési trend fenntartható 2013-ban is, megerősítve ezzel Konstanca pozícióját a fekete-tengeri kikötők rangsorában.

(Forrás: Ziua de Constanta, 2012. november 14.)

Az EU Fekete-tenger és Északi-tenger közötti folyami szállításra vonatkozó tervei stagnálnak, mert a Dunai feltételek javítását különböző nézeteltérések zavarják. A szállított áruk mennyisége a Dunán 80%-kal alacsonyabb, mint a Rajnán, mely a régió legforgalmasabb közlekedési folyosója. A Duna központi szerepet tölt be az Európai Bizottság azon szándékában, hogy a DMR csatorna által egy olyan használható útvonalat hozzon létre Ázsia és Észak-Nyugat-Európa között, mely a távolságot 3380 km-rel lerövidíti a jelenleg használt útvonalhoz képest. Így akár azonos távolságon is a folyami szállítás hatszor lehet olcsóbb, mint közúton, és háromszor olcsóbb, mint a vasúton.
Kikötői adatok azt mutatják, hogy 2011-ben a Konstancán átment forgalomnak negyede gabona volt, míg a konténerforgalom csak 14% (fele, mint a rotterdami kikötőben), és a romlandó áruk az összforgalomnak csak 0,1%-át képezték.
Az EU által a strukturális alapokból Dunára szánt források megfelelőek (700 M euro 2013 végéig).
A 2014-2020 közötti költségvetésre vonatkozó tárgyalások jelenleg folynak. A jelentősebb, EU és TEN-T folyosók költségvetése jelenleg 8 Mrd eurót tartalmaz (a jövő évet is beleértve), míg a 2014-2020 közötti időszakra javasolt összeg 32 Mrd euró.

(Forrás: Ziarul Financiar, 2012. október 5.)

A válság kezdetétől, Kína masszívan fektetett be Görögországban. 2006-2010 között, Kína 1.000-szer növelte Görögországi beruházásait. Kína számára Görögország nem csak Európa kapuja, hanem folyosó is a Fekete-tenger, a Közép-Kelet és a Balkánok irányában.
A kínaiak és az oroszok érdekeltek a görög állami vasúttársaságban is.
A COSCO (China Ocean Shipping Company) prioritásnak tekinti Pireusz kikötő 1. számú mólójának megszerzését. Amennyiben sikerül, teljes egészében fogja birtokolni Pireuszt, hiszen 2008-ban Görögország már kötött egy koncessziós szerződést a COSCO-val két mólóra a három közül.
A kínai- és a görög miniszterelnök 2010-ben 13 kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá. A kínai miniszterelnök meggyőződése, hogy 5 év alatt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megduplázódhatnak, elérvén a 8 Mrd. eurót.
(Forrás: Ziarul Financiar, 2012. július 25.)

A Fekete-tenger piaca életre kelt. Az orosz kikötők 7,7 %-os áruforgalom növekedést jelentettek az első félévre. Novorosszyszk forgalma 59,8 millió tonna volt, növekedése 7 %-os. A román kikötők 24.764.452 tonnát regisztráltak, növekedésük 16,1 %. Konstanca kikötőjének volt a legnagyobb növekedése (18,74 %), forgalma elérte a 21.838.586 tonnát, melyen belül a gabonaforgalom növekedett legnagyobb mértékben 83,31 %), elérve a 6.476.452 tonnát.
(Forrás: Cuget liber, 2012. július 25.)