Vasúti alagút Ázsia és Európa között

Isztambul a Keletet Nyugattal összekötő átkelő. Egy ambíciózus vasúti projekt hozhatja egymáshoz közelebb a két kontinenst. A Marmaray vasúti alagút a legmélyebb víz alatti alagút, amit valaha építettek, amely összeköti Európát és Ázsiát a Boszporusz-szoros alatt, tehermentesítve ezáltal a túlzsúfolt  közúti forgalmat.
A projektet 2004-ben indították, de több akadályba ütközött: az alagút egy fontos régészeti térség alatt halad, és aktív földrengési övezetben helyezkedik el. Minden akadály ellenére, a projektet jövő év végén tervezik befejezni.

(Forrás: Adevarul, 2012. november 22.)

Több mint 34000 turista Konstancán 2012-ben

Ebben az évben, a konstancai személyforgalmi terminálon 52 utasszállító hajó érkezett, ebből 11 folyami, a többi pedig tengeri hajó. Együttesen 34.000 turistát hoztak Konstancára. A legnagyobb érkező személyszállító hajó az “Azura” volt, 2987 turistával a fedélzeten.
A regisztrált utasszám ebben az évben mintegy 43%-kal volt magasabb, mint az előző évben, a növekedési trend fenntartható 2013-ban is, megerősítve ezzel Konstanca pozícióját a fekete-tengeri kikötők rangsorában.

(Forrás: Ziua de Constanta, 2012. november 14.)

Dunai problémák hatása az EU belvízi folyosóira

Az EU Fekete-tenger és Északi-tenger közötti folyami szállításra vonatkozó tervei stagnálnak, mert a Dunai feltételek javítását különböző nézeteltérések zavarják. A szállított áruk mennyisége a Dunán 80%-kal alacsonyabb, mint a Rajnán, mely a régió legforgalmasabb közlekedési folyosója. A Duna központi szerepet tölt be az Európai Bizottság azon szándékában, hogy a DMR csatorna által egy olyan használható útvonalat hozzon létre Ázsia és Észak-Nyugat-Európa között, mely a távolságot 3380 km-rel lerövidíti a jelenleg használt útvonalhoz képest. Így akár azonos távolságon is a folyami szállítás hatszor lehet olcsóbb, mint közúton, és háromszor olcsóbb, mint a vasúton.
Kikötői adatok azt mutatják, hogy 2011-ben a Konstancán átment forgalomnak negyede gabona volt, míg a konténerforgalom csak 14% (fele, mint a rotterdami kikötőben), és a romlandó áruk az összforgalomnak csak 0,1%-át képezték.
Az EU által a strukturális alapokból Dunára szánt források megfelelőek (700 M euro 2013 végéig).
A 2014-2020 közötti költségvetésre vonatkozó tárgyalások jelenleg folynak. A jelentősebb, EU és TEN-T folyosók költségvetése jelenleg 8 Mrd eurót tartalmaz (a jövő évet is beleértve), míg a 2014-2020 közötti időszakra javasolt összeg 32 Mrd euró.

(Forrás: Ziarul Financiar, 2012. október 5.)

Kínai vásárlások Görögországban

A válság kezdetétől, Kína masszívan fektetett be Görögországban. 2006-2010 között, Kína 1.000-szer növelte Görögországi beruházásait. Kína számára Görögország nem csak Európa kapuja, hanem folyosó is a Fekete-tenger, a Közép-Kelet és a Balkánok irányában.
A kínaiak és az oroszok érdekeltek a görög állami vasúttársaságban is.
A COSCO (China Ocean Shipping Company) prioritásnak tekinti Pireusz kikötő 1. számú mólójának megszerzését. Amennyiben sikerül, teljes egészében fogja birtokolni Pireuszt, hiszen 2008-ban Görögország már kötött egy koncessziós szerződést a COSCO-val két mólóra a három közül.
A kínai- és a görög miniszterelnök 2010-ben 13 kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá. A kínai miniszterelnök meggyőződése, hogy 5 év alatt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megduplázódhatnak, elérvén a 8 Mrd. eurót.
(Forrás: Ziarul Financiar, 2012. július 25.)

A Fekete-tenger életre kel

A Fekete-tenger piaca életre kelt. Az orosz kikötők 7,7 %-os áruforgalom növekedést jelentettek az első félévre. Novorosszyszk forgalma 59,8 millió tonna volt, növekedése 7 %-os. A román kikötők 24.764.452 tonnát regisztráltak, növekedésük 16,1 %. Konstanca kikötőjének volt a legnagyobb növekedése (18,74 %), forgalma elérte a 21.838.586 tonnát, melyen belül a gabonaforgalom növekedett legnagyobb mértékben 83,31 %), elérve a 6.476.452 tonnát.
(Forrás: Cuget liber, 2012. július 25.)

2012. első félévi forgalmi adatok

2012. év első félévének forgalmi adatai rekordnagyságú növekedést mutatnak Magyarország és Konstanca között: 3.038.903 to összforgalom (ebből 1.839.731 to tengeri és 1.199.172 to folyami forgalom).
A forgalom jelentős részét (41,2 %) a gabona képezte. A gabonaforgalom 1.250.676 to volt, ebből 396.745 to tengeri és 853.931 to folyami forgalomban.
(Forrás: CN APM SA Constanta)