Helyszín: 2009. február 26., Hotel Ramada Plaza Budapest

PROGRAM

09:00 – 10:00 – Regisztráció

10:00 – 10:15 – A KONFERENCIA MEGNYITÁSA. VENDÉGEK KÖSZÖNTÉSE

– Erdélyi László – CN APM SA Constanta budapesti képviselõje

– Õexcellenciája Ireny Comaroschi, Románia budapesti nagykövete

– Andreea Nistor, a C.N. A.P.M. S.A. Constanta kereskedelmi igazgatója

10:15 – I. RÉSZ – ELÕADÁSOK

10:15 – 10:25 –  Horváth Zsolt Csaba, Elnök, Nemzeti Közlekedési Hatóság

10:25 – 10:35 – Monica Patrichi, Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium, Bukarest, Románia

10:35 – 10:55 – Andreea Nistor, kereskedelmi igazgató, C.N. A.P.M. S.A. Constanta (az elõadás letölthetõ itt)

11:00 – 11:45 – Kávészünet

11:45 – II. RÉSZ – ELÕADÁSOK

11:45 – 12:00 – Liviu Ghebaur, SC NORTH STAR SHIPPING S.R.L és S.C. MINMETAL S.A.           

12:00 – 12:15 – Szalma Botond, Elnök, Magyar Hajózási Szövetség

12:15 – 12:30 – Vasile Stancu, S.C. TOUAX ROM S.R.L.  

12:30 – 12:40 – Bíró Koppány Ajtony, fõtitkár, Magyarországi Logisztikai Központok Szövetsége

12:40 – 12:50 – Catalin Trandafir, ügyvezetõ, United Shipping Agency

12:50 – 13:00 – Antoni Alfonz, elnök, European Logistics Association, Bruxelles

13:00 – 13:10 – Isabela Dinu, Sea Container Services

13:10 – 13:30 – MEGBESZÉLÉSEK, KÉRDÉSEK

13:30 – 15:00 – EBÉD

15:00 – 16:00 – NETWORKING

A konferencia nyelve: angol, magyar, román. A fordítás szinkrontolmácsolással biztosított, fejhallgatókkal.

Radu Berceanu, a román közlekedési miniszter 2009. január 23.-án új vezérigazgatót nevezett ki a konstancai kikötõt üzemeltetõ részvénytársaságnál (SN APM SA Constanta), Ioan Balan személyében. Az új vezérigazgató az igazgatótanács elnöki tisztségét is betölti.

Ioan Balan 2001-tõl dolgozik a részvénytársaságnál. Az évek során üzemeltetési fõosztályvezetõként, üzemeltetési és biztonsági igazgatóként, illetve vezérigazgatói tanácsosként folytatta tevékenységét.

A Hutchinson Port Holdings (HPH) a világ legnagyobb kikötõi beruházója, fejlesztõje és operátora. Világszinten 30.000 alkalmazottal 292 mólót üzemeltet 24 ország 47 kikötõjében: Ázsiában, Közép-Keleten, Afrikában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában. Európában hat országban van jelen: Belgiumban, Németországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Hollandiában.

A cégcsoport számos más, közlekedési szolgáltatásokat teljesítõ vállalatot birtokol. 2007-ben a HPH 66,3 millió TEU-t kezelt, mely a világ konténerforgalmának kb. 13%-át képezi.

A Hong-Kongi óriás képviselõi október végén kezdték meg munkalátogatásukat a konstancai kikötõt kezelõ vállalatnál (CN APM SA Constanta). Érdeklõdésük kiterjedt a kikötõ teljesítõképességére és a tervezett infrastrukturális fejlesztésekre is. A tárgyalásokat követõen Constantin Matei, a konstancai kikötõ vezérigazgatója bejelentette, hogy a HPH cégcsoport egy új konténerterminál építésében érdekelt a konstancai kikötõ déli III mólón.

Érdeklõdésük abból ered, hogy a Fekete-tenger és Konstanca növekvõ szerepet játszanak a konténerforgalomban. Az új terminál megépítését más tényezõk is indokolják: a növekõ Európa-Ázsia közötti forgalom, az út rövidsége Közép-Európa felé, valamint a többi kikötõ túlterheltsége.

A konstancai kikötõ megfelelõ mélységet kínál a nagy konténerhajók számára és még távol áll a maximális fejlesztési lehetõségek határaitól. Az új beruházás egyedüli akadálya a fejletlen vasúti és közúti infrastruktúra lehet, mely nehezíti a konténerek továbbítását a kikötõbõl a kontinens irányába.

(Cuget Liber, 2008. október 31.)

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a Közlekedéstudományi Egyesület közös szervezésében, 2008. október 16-17. között megtartották Balatonvilágoson a XXIII. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Szakkonferenciát, a következõ mottóval: "A közlekedéslogisztika és a gazdaság kapcsolata, avagy hová lett a logisztikai versenyképességünk?"

A konferencia elsõ napján a délutáni "vizesblokk" keretében elismert hajózási szakemberek mellett (Marton Tamás a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részérõl, Pintér Ákos vezérigazgató a Gyõr-Gönyû OKK részérõl és Dr. Szabó Zsolt vezérigazgató a Budapesz Szabadkikötõ és Logisztikai Zrt. részérõl) a konstancai kikötõ magyarországi képviselete is lehetõséget kapott egy elõadásra, "A rendszeres al-dunai áruszállítás aktuális kérdései" címmel.

Az  elõadás lényegesebb mondanivalói az alábbi gondolatok köré ápültek fel:

– a dunai áruforgalom folyamatosan növekszik a román szakaszon és Konstanca kikötõjének célja, hogy a tenger és Közép-Európa közötti "gyorsforgalmi úton" kulcsfontosságú szerepet töltsön be,

– ez a szerep azáltal erõsödik, hogy Konstanca kikötõje egy 3.400 km-rel rövidebb szállítási alternatívát kínál a Távol-Keletrõl a Szuezi-csatornán át a közép-európai országokba érkezõ küldemények számára, mely szerepet megkönnyíti a rendszeres konténer vonalhajózási járatok  beindítása Konstancán,

– a Konstanca és Magyarország, illetve a Konstanca és a többi ország 2001-2007. közötti folyami forgalmi adatok megerõsítik annak a törekvésnek a szükségességét, hogy a magyar kikötõk megõrizzék versenyképességüket a szomszédos országok dunai kikötõivel szemben,

–  a különbözõ projektek (pl. az osztrák Via Donau által elkészített COLD-projekt, azaz a Container Liner Service Danube, Konstanca-Krems között), illetve a hajótársaságok konténerjáratok indításának szándéka (pl. a Touax Rom által Konstanca-Belgrád-Budapest-Bécs-Krems vonalon 144 TEU-s bárkákkal tervezett rendszeres konténerjárat) új kihívásokat, tervezéseket és költségelemzéseket kíván a magyar logisztikai szolgáltatók részérõl.

A román gazdasági növekedés a dunai áruforgalom növekedésében is érezhetõ: az elsp 8 hónapban a forgalom elérte a 18.300.507 tonnát, ami a 2008-ra prognosztizált forgalom 94,7%-át képezi. Csak augusztusban a két csatornán (Duna – Fekete-tenger és Poarta Alba – Midia Navodari) 2.136 hajó tranzitált és 965 zsilipelés történt. A késõbbiekben az épülõ Duna – Bukarest csatorna is eredményezhet további forgalomnövekedést, ugyanis ennek forgalma elérheti évente a 20 millió tonnát. A hajózható csatornákat kezelõ társaság vezérigazgatója szerint az új csatorna beruházása 4-5 évet és több mint 400 millió eurót igényel. A 400 millió euró értékû beruházás mellett elképzelések vannak még két kikötõ megépítésére is a román fõvárostól keletre, illetve délre fekvõ településeken (Glina, illetve 1 Decembrie).

A Duna – Bukarest csatorna része lesz az egyik pán-európai folyosónak (a román fõvárost bekapcsolja az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötõ folyosóba), így az elsõdlegesen fontos EU-s fejlesztési projektek közt jegyzik, ami finanszírozásra jelölhetõvé teszi.

(Financiarul, 2008. szeptember 18.)

Románia és Magyarország Ausztria támogatásával pénzügyi forrást szándékozik kérni a Budapest – Bukarest – Konstanca vasútvonal megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. A projekt megvalósítása több miliiárd eurót igényel és tervezett befejezésének határideje 2015. A témát 2008. október 21-én tervezi megtárgyalni a két ország kormánya a 3. közös kormányülésen, nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Cseke Attila, a román kormány államtitkára.

Mint ismert, a két kormány a 2007. novemberi közös kormányülésen határozta el a Budapest – Bukarest – Konstanca nagysebességû vasútvonal megépítését, mely a Párizs – Strassburg – Stuttgart – Bécs – Pozsony – Budapest vonalhoz kapcsolódna.

A kikötõ kezelõje által közölt adatok alapján Konstancán az elõzõ félévben a konténerforgalom elérte a 6.009.368 tonnát, ami jelentõs növekedés a tavaly elsõ félévi 5.739.743 tonnához viszonyítva. Ezen belül a rakott konténerek mennyisége 448.176 TEU, az üres konténerek mennyisége 208.181 TEU volt.

Az összforgalom az elsõ félévben 29.838.743 tonna volt, azaz kétmillió tonnát meghaladó növekedést mutatott a tavalyi elsõ félévi 27.460.215 tonnához képest.

(Observator, 2008. augusztus 5.) 

Több más európai kikötõ között Konstanca lehetõségeirõl is beszámol az Origo cikke .