A IV. Danube Summit lesz a legnagyobb nemzetközi találkozó, melyet napjainkig Konstancán szerveztek. Az eseményt június 4-6. között rendezik, és igen jelentõs a nemzetközi visszhangja. Constantin Matei vezérigazgató nyilatkozata szerint eddig 155 európai közlekedési társaság 270 résztvevõje már bejelentkezett, illetve jelen lesznek a Duna-menti országok közlekedési miniszterei, valamint nemzetközi szervezetek képviselõi. A résztvevõk 18 országból érkeznek: Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Bulgária, Spanyolország, Ukrajna, Horvátország, Magyarország, Hollandia, Franciaország, Szerbia, Norvégia és Nagy-Britannia.

Az esemény fontosabb témái: a dunai fuvarozás, a dunai kikötõk, infrastrukturális fejlesztése, a konténerforgalom új piacai, a hajóbiztonsági elõírások jogharmonizációja, az idegenforgalom. Bemutatják a dunai régióhoz kapcsolódó legfrissebb infrastruktúra-fejlesztési projekteket, valamint a legújabb technológiákat a navigáció, a terminálépítés és a terminálkezelés területein.

A summit kiemelten fogja kezelni a konstancai kikötõt, mind az európai áruforgalom, mind pedig a Fekete-tengeri elosztó platform szempontjából. 

Az esemény ideje alatt az új személyforgalmi terminál épületében megnyitott kiállításon megtekinthetõek lesznek különbözõ logisztikai készletezési berendezések, bonyolult tengeri jelzõ berendezések és globális logisztikai szolgáltatások.

(Cuget Liber, 2008. május 29.)

Az osztrák Voestalpine csoport 7 milliárd euro értékû kohászati beruházás megnyerésének versenyében Konstanca és Odessza továbbjutott. A tervezett éves kapacitás 5 millió folyékony acél lenne. A Voestalpine Romániára és Ukrajnára korlátozta a Fekete-tengeri beruházás elhelyezési szándékát, kizárva Bulgáriát és Törökországot – jelezte a bécsi "Der Kurier", az információ forrásának megnevezése nélkül.

Mindkét változatnak vannak elõnyei és hátrányai. Ukrajna mint a világ harmadik legnagyobb acéltermelõje nem EU-tag, így korlátozottak az EU-ba irányuló export kvótái. Ezzel szemben Odessza kedvezõ az ukrajnai vasérckitermelés szempontjából, illetve engedékenyebb a szén-dioxid kibocsátásának szabályozása. Romániának mint EU-tagnak stabilabb a jogi és politikai háttere, ellenben szigorúbb a környezetvédelmi szabályozása. Ezenkívül a belvízi hajózás biztosítaná a késztermékek olcsóbb eljuttatását.

A "Der Kurier" szerint a Voestalpine a döntést szeptemberben fogja meghozni. Az új gyár 5.000 új munkahelyet kreál, és a termelés egésze exportra fog készülni.

(Financiarul, 2008. május 27.)

A konstancai székhelyû, hajózható csatornákat kezelõ vállalat május 26-án ünnepelte a Duna – Fekete-tenger csatorna átadásának 24. évfordulóját. Az építkezés, amelyet Nicolae Ceausescu kezdeményezett hollandiai és angliai látogatásait követõen, nyolc évig tartott. 20.000-nél több ember vett részt az építkezésben, Európa legnagyobb építõtelepén. A tervezés a 70-80-as években készült, az anyagok és a technológia 95%-ban román volt. "A csatorna építése megelõzte korát, alig most kezdte éreztetni igazi lehetõségeit, tökéletesen beilleszkedik az Európai Unió belvízi közlekedési politikájába" – nyilatkozta Ovidiu Cupsa, a kezelõ vállalat (ACN Constanta) vezérigazgatója.

A Duna – Fekete-tenger csatornát kb. 2 milliárd euróra értékelik, melyhez hozzá kell adni a 3.500 ha terület kb. 2 millió euro értékét. Legnagyobb használója a cernavodai atomerõmû, mely a víz kb. 70%-át használja a reaktorok hûtéséhez.

A közeljövõben az ACN Constanta a Duna – Bukarest csatorna építésének megkezdésére készül. "A munkálatok nagy valószínûséggel 2009 végén kezdõdhetnek. A beruházást 1990-ben állították le, kb. 90%-os készültségi fokon. Figyelembe véve egyes részegységek eltûnését, illetve megrongálódását, mondhatjuk, hogy kb. 50%-os készültségi fokról kezdünk. A két kikötõ nélkül is a beruházást kb. 500 millió euróra becslik, mely a kohéziós és infrastrukturális alapból érkezi" – nyilatkozta Ovidiu Cupsa vezérigazgató.

A Duna – Bukarest csatorna építése nagyon jelentõs munkaerõt igényel. Több német vállalat jelezte az építkezésben való részvétel iránti igényét, és készek 100-200 fõs építõmunkás csoportokat Romániába hozni. Egy ilyen nagyságrendû építkezés képes lehet hazahozni Izraelbõl, Spanyolországból vagy Németországból a román építõmunkásokat, hiszen a bérek euróban ezres nagyságrendûek lesznek.

(Cuget liber, 2008. május 27.) 

A Voestalpine AG Austria, Európa egyik legnagyobb acélipari vállalata 1.000 ha nagyságú területet keres Romániában egy 6-7 milliárdos zöldmezõs beruházás számára, ahol évi 5 millió tonnát tudna termelni. Ezzel a Voestalpine meghaladná az eddigi legnagyobb romániai befektetõket (Erste, OMV, Renault). A beruházás szükségszerûen a Fekete-tengernél lenne és a Konstanca megyei Agigea környéke tûnik jelenleg a legmegfelelõbbnek.

A Voestalpine tavalyi termelése elérte a 7,049 milliárd eurót, a profitja pedig a 764,9 millió eurót, mindezt 40.000 alkalmazottal. Romániában a Voestalpine már több vállalattal rendelkezik.

(Business Standard, 2008. április 8.) 

A Konstanca-Dél Konténer Terminál (CSCT) 28 millió euró profitot termelt 2007-ben, 28%-kal többet, mint az elõzõ évben.

A CSCT a Dubai Ports World (DP World) csoporthoz tartozik, mely a világ legnagyobb kikötõi operátorai közé tartozik. A CSCT-t a DP World 2004-ben vette át a kikötõ kezelõjével (CN APM SA) kötött szerzõdés alapján. A szerzõdés eredetileg egy 18 éves bérletrõl szólt, de 2006-ban a DP World kapacitás-fejlesztések mellett döntött, így a terjeszkedést még tovább kívánja folytatni.

A DP World 42 terminált üzemeltet 27 országban. A tavalyi forgalom növekedése 18%-os volt, amit 30.000 alkalmazottal teljesített. A csoport 2017-ig meg szeretné duplázni a konténerforgalmát.

(Business Standard, 2008. április 2.) 

 

Konstancán március 17.-én a DECIROM SA (melynek 99,5%-os tulajdonosa a spanyol CEMINTER INTERNATIONAL SRL) üzembe helyezett egy új terminált a cementforgalom számára. A terminál végsõ éves kapacitása 1.000.000 tonna (2008-ra 300.000 tonna forgalmat terveztek), melyet 15 fõvel tudnak teljesíteni. A terminál 45.000 tdw-s hajókat képes fogadni, várhatóanTörökországból és Kínából, az elsõ kínai hajó már megérkezett.

A beruházás fontosabb létesítményei és kapacitásaik: kirakó berendezés (700 tonna/óra), siló (50.000 tonna), keverõ állomás (250 tonna/óra), teljesen pormentes zsákoló vonal (4.000 zsák/óra), automata paletizáló berendezés, közúti tartálykocsikat megrakó bunkerek, vegyi laboratórium, irodák. A terminál képes lesz kiváló minõségû cement elõállítására, a megrendelõ által elõírt összetétel szerint.

(Cuget liber, 2008.03.18.)

A Duna – Bukarest csatorna befejezésérõl szóló tender kiírását szeptemberre tervezik,nyilatkozta a román közlekedési miniszter. A befejezés forrásigénye 450 millió euro. Mint ismert, az építést a rendszerváltás elõtt elkezdték, majd 1990-ben megszakították, kb. 70%-os készültségi szakaszban. A csatorna befejezése növelné a dunai forgalmat, fejlesztené a román fõváros gazdaságát, biztosítaná az intermodális forgalmat és összekapcsolná Bukarestet majdnem minden európai fõvárossal.

(Ziarul financiar, 2008.03.18.)

Románia pénzügyi támogatást szeretne igényelni a Temesvár – Konstanca gyorsforgalmi vasúti vonal számára.

A bukaresti hatóságok határozottak az említett gyorsforgalmi vasúti vonal megépítésének tekintetében, mely összekötné a magyar határt, Temesvárt, Bukarestet és Konstancát, valamint a Párizs – Strassburg – Stuttgart – Bécs – Pozsony – Budapest vonal meghosszabbítását jelentené.

Jacques Barrot, az Európa Tanács alelnöke látogatást tett a konstancai kikötõben, Ludovic Orbán román közlekedési miniszter kíséretében. A látogatás során a román miniszterazt nyilatkozta, hogy a tanulmányt készítõ cég kiválasztására vonatkozó pályázatot két hónapon belül meghirdetik. "A román kormány már aláírt egy közös nyilatkozatot a magyar kormánnyal. Utóbbi támogatást szerzett az Európa Tanácstól a gyorsforgalmi vasúti vonal számára Budapestig. Szükségünk van arra, hogy a vasúti vonalat a magyar kormány hozza el a határig" – pontosított Orbán. "Szükséges, hogy a vonal bekerüljön az EU-forrásokból támogatott projektek közé. Tárgyaltunk errõl Jacques Barrot úrral, és õ nyitott volt a projektünkre" – mondta a közlekedési miniszter.

Bukarest optimista és reméli, hogy a projekt 6-7 év alatt megvalósul. A gyorsforgalmi vonalon a szerelvények 250 km/óra sebességgel közlekednének. A vasútépítõk a kivitelezési költségeket 10-12 millió euro/km értékre becslik, összesen 6 milliárt euróra.

(Forrás: Cuget liber, 2008. március 10.)