A konstancai kikötő méri a magyar mezőgazdasági idény pulzusát

A Konstancai kikötőt kezelő vállalat részt vesz a 8. Baja Grain Partnership c. konferencián, mely június 8-9. között zajlik Magyarországon, Baján. A Baja Grain Partnership már hagyományosnak számít, 2009-től rendezik meg. Az esemény szervezésének kezdeményezése egy olyan keret létrehozásához kapcsolódik, mely a gabona forgalomi partnerségek kialakítására ad lehetőséget román, magyar és szerb viszonylatban, találkozási lehetőséget biztosít a Konstancai- és a Bajai kikötőt használók számára.

A konferencia témái tükrözik az idei trendeket, a becsült termést, a kapacitásokat, az eladói és vevői szándékokat és a piaci árakat. A Konstancai kikötő kezelőjének a prezentációja tartalmazni fogja a kikötői operátorok által megvalósított kapacitás-fejlesztést és az ez irányú további fejlődési lehetőséget.

A Konstancai kikötő és a bajai kikötő 2014-ben írtak alá egy olyan együttműködési megállapodást, melynek célja a Magyarország és a Fekete-tenger közötti áruforgalom növelése, kiemelten a kikötői kooperáció területén.

(Forrás: Telegraf)

“A hajózást is támogatni kellene, mint a mezőgazdaságot”

Az idén szervezték első alkalommal Romániában, Konstancán a „Black Sea Ports & Shipping” c. eseményt, mely a kikötői és a hajózási szolgáltatások területen a legszínvonalasabb esemény, és melyet most már az 5. alkalommal rendeztek meg.

Ez alkalomból Mihai Daraban, a Román Kereskedelmi Kamara az elnöke az alábbiakat nyilatkozta.

“Finanszírozásra van szükség a Duna szabályozásához annak érdekében, hogy hajózható legyen az év  365 napján 2,5 m garantált minimális mélysége. Sajnos, csak Románia, Szerbia és Ausztria érdekeltek igazából a folyami hajózásban. Bulgáriának nincs folyami flottája, Horvátország a hangsúlyt a tengeri, adriai kikötőjére (Rijeka) teszi, Magyarország ökológiai területnek nyilvánította a Dunát (ami gyakorlatilag leállítja a a kikötők fejlesztését), Szlovákia pedig ugyan olyan helyzetben van, mint Bulgária. A Duna újraszabályozásának érdekében szükséges, hogy a hét Duna menti ország (Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Magyarország, Szlovákia és Ausztria) közlekedési miniszterei  közös frontot alkossanak és közösen mutassanak be Brüsszelben egy egységes projektet.”

(Forrás: Bursa)

Black Sea Ports & Shipping 2016

Konstancán szervezték első alkalommal a Black Sea Ports & Shipping 2016 c. nemzetközi eseményt. A nagyszabású eseményt a Konstancai Kikötő Kezelője és a Konstancai Kereskedelmi, Ipari, Hajózási és Mezőgazdasági Kamara szervezte a Mamaiai Kiállítási Pavilonban május 26-27.-én.

A két napos konferencia folyamán 30 világszínvonalú előadó bemutatni fogják világ vízi szállítmányozás és logisztika kihívásait. Ezzel párhuzamosan 60 kiállító és szponzorok kiállításon mutatják be a kereskedelmi lehetőségeket támogató termékeket és szolgáltatásokat.

(Forrás: Ziua de Constanta)

32 éves a hajózás a Duna – Fekete-tenger csatornán

Holnap ünnepeljük hivatalosan a Duna – Fekete-tenger csatornai hajózás a 32.  évfordulóját.

A Duna – Fekete-tenger csatorna megépítése új értelmet adott a dunai forgalomnak, valamint a Konstancai kikötő teherforgalmának.

A csatornán az idei évben eddig lebonyolított forgalom 10,612 millió tonna, mely forgalomnak a megosztása: Románia 46 %, Szerbia 26 %, Magyarország 12 %, Bulgária 8 %.

(Forrás: Ziua de Constanta)

Románia 20 legnagyobb kereskedelmi partnere

Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei Németország, Olaszország, Franciaország és Magyarország. A román export több mint 80%-a, 44,5 milliárd Euró értékben, 20 országba (többségükben európai országba) megy.

Az import áruk 88%-a, 55,5 milliárd Euró értékben, 20 országból jön. 2015-ben egyedül Németországba 10,8 milliárd Euró értékben exportált. A második helyen Olaszország van, ahol a kivitel elérte a 6,8 milliárd Eurot.

(Forrás: Ziarul Financiar)

Első a Konstancai Kikötő a hajóutak rangsorában

A Konstancai kikötő az első helyet foglalta el a Fekete-tengeri turisztikai desztinációk között. A 30. tengeri hajóutak operátorainak világkonferenciáján (Global Seatrade Cruise), melyet március 14-17 között szerveztek a floridai Fort Lauderdale-ben, Kristijan Pavic, a Földközi Kikötők Szövetségének (MEDCRUISE) elnöke által bemutatott statisztika szerint a Konstancai kikötő az első helyet foglalta el a Fekete-tengeri turisztikai desztinációk között.

A MEDCRUISE szerint, mindkét szempontból (utasok száma és az érkező hajók száma) Konstanca már a második egymást követő évben az első helyezést érte el a Fekete-tengeri kikötők között, megelőzve Sochit (Oroszország) és Burgast (Bulgária) található.

A Global Seatrade Cruise által közzé tett statisztika szerint 2015-ben a tranzit-utasok száma a Konstancai kikötőbe 31.856 utas, Sochi-ban 19.501 utas, míg Burgasban 7.575 utas volt.

(Forrás: Agerpres)

Búzakészletek a csúcson

Az eladatlan búza készletek elérik az EU-ban a 2016/2017 szezon végén (mely 2017 júniusában ér véget) az utóbbi 8 év legmagasabb értékét úgy, hogy az export csökkenni fog.

A 28 EU tagország mezőgazdasági termelői az idén 142,45 millió tonna búzát fognak aratni, mely kevesebb, mint a 2015. év 150,77 millió tonna termése. Az uniós búza export a 2016/2017 időszakban 27 millió tonnára fog csökkenni, mely kevesebb, mint a jelen időszak 29,11 millió tonna exportja, illetve a 2015 júniusában véget ért időszak 33,34 millió tonna exportja.

Az árpa termés az EU-ban 0,4%-kal növekedhet és elérheti a 2016/2017 időszakban a 60,98 millió tonnát. Az export 16%-os csökkenése (9,19 millió tonnára) azt eredményezheti, hogy az eladatlan árpa készletek 2017 júniusáig 29%-kal növekedhetnek (9,43 millió tonnára), mely a legmagasabb szintű a 2010/2011 időszak után.

Az EU magas búza és árpa termése tovább súlyosbítja a globális túlkínálatot. A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) becslése szerint a világon a gabona készletek el fogják érni az utóbbi 29 év legmagasabb értékét.

(Forrás: Agerpres)

Románia külkereskedelmét az EU-n kívüli országok felé kell irányítani

“Románia külkereskedelmének mintegy 70%-a alapvetően Közösségen belüli kereskedelem”, mondta Daraban, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a február 11-12 között Bukarestben szervezett kormányközi gazdasági fórumon. Hangsúlyozta, hogy a fórum célja, hogy meghatározza az új projekteket és erősítse meg a meglévő együttműködéseket olyan területeken, mint az energia, az infrastruktúra, a közlekedés, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az IT&C. “Magyarország Románia egyik hagyományos partnere és állandóan vezető pozíciót tölt be a román külkereskedelemben.  Ugyanakkor, Magyarországnak Románia a harmadik export partnere, Németország és Ausztria után.

„Közös fellépést terveztünk a kormányzati tényezőkkel. Szó van jelentős energetikai projektekről, az AGRI projektről, gáz-villany interkonektálásról, és nem utolsósorban a Dunáról, mint európai közlekedési folyosó. Itt, sajnos, a megközelítések eltérőek. Vannak olyan országok, amelyek érdekeltek a Dunában, mint Románia, Szerbia és Ausztria, másrészt olyan országok, amelyek nem rangsorolja a Dunát a prioritások közé, mint Bulgária, amelynek nincs kikötői infrastruktúrája és folyami flottája, Magyarország, amely a Dunát ökológiai zónának deklarálta, bár jobb lett volna az autópályákat nyilvánítani ökológiai zónának és nem a Dunát, Szlovákia, amelynek nem érdeke a Duna, mert nincs kikötői infrastruktúrája és folyami flottája”, mondta a román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

(Forrás: Bursa)

A gabonaforgalom növekedése 9 év alatt

A román tengeri kikötők teherforgalma 2015-ben a román tengeri kikötő volt a legmagasabb az elmúlt hét évben, 56,33 millió tonna. Az áruforgalom csak 2007-ben és 2008-ban volt nagyobb, mint az elmúlt évben: 57,77 millió tonna, illetve 61,83 millió tonna volt.

A legnagyobb részesedése a gabonának volt: 19,61 millió tonna 2015-ben, ami 12%-os növekedést jelent 2014-hez képest. 2015-ben volt a legmagasabb a gabonaforgalom az elmúlt 9 évben. 2007-ben a forgalom 4,25 millió tonna gabona volt, 2012-ben 12,62 millió tonnára növekedett, majd utána évről évre folyamatosan emelkedett.

(Forrás: Telegraf)

Törökország megépíti az Isztambul csatornát

Törökország egy csatornát épít a Fekete-tenger és a Márvány-tenger között a Boszporuszi forgalom enyhítése céljából. A csatorna átalakítja Isztambult “két félszigetre és egy szigetre”, mondta szerdán Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök. Egy riporteri kérdés megválaszolása során, Isztambul polgármestere, Kadir Topbas mondta, hogy a projekt költsége több, mint 10 milliárd dollár, és az építés nyolc évig fog tartani.

(Forrás: Wall-street.ro)