2011 március 3-án a Konstancai Kikötõ Igazgatósága ötödik alkalommal megrendezi a Ramada Plaza Budapest Hotel különtermében a “Konstancai Kikötõ Napja” c. szakmai konferenciát és menedzsertalálkozót.
A konferencia változatlan célja a konstancai kikötõ szolgáltatásainak és lehetõségeinek ismertetése, valamint lehetõséget biztosítani a magyar és román üzletembereknek a közvetlen kapcsolat teremtésére, ápolására.

2010-ben a hajózható csatorna áruforgalma 3.087.616 tonnával növekedett 2009-hez képest. 2000-tõl kezdõdõen a csatorna forgalma folyamatosan növekszik és azóta a külkereskedelmi forgalom 2010-ben másodszor elõzte meg a csatorna belföldi forgalmát. A csatornát kezelõ vállalat képviselõinek nyilatkozata szerint, nemzetközi áruforgalomban a csatornát igénybe vevõ országok között Magyarország vezet kb. 2,5 M tonnával, Szerbia (kb. 2 M tonna) és Bulgária (kb. 1 M tonna) elõtt. A gabonaforgalom 2010-ben 20 %-kal növekedett 2009-hez képest, így az árufajták szerinti csoportosításban elsõ helyre került, 4,377 M tonna teljesítménnyel.

(Forrás: Replica, 2011.01.14.)

22 delegáció – köztük a 14 dunamenti ország képviselõi – egyeztetett november 8.-án Bukarestben a Duna Stratégiáról. Jelen volt Jose Manuel Barosso EU elnök, Boiko Boriszov bolgár miniszterelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Jandranka Kosor horvát miniszterelnök, Vlad Filat moldáv miniszterelnök, Traian Bãsescu román köztársasági elnök, Emil Boc román miniszterelnök. A bukaresti esemény a harmadik kormányfõi szintû találkozó a Duna Stratégia ügyében, és egyben az utolsó a december 8.-i elfogadás elõtt, majd ezt követõen, 2011. áprilisában, a magyar elnökség ideje alatt történne az Európai Tanács általi elfogadás.
Románia számára a legfontosabb EU által finanszírozandó projektek: a Duna – Bukarest csatorna, két új dunai híd (Bechet – Oreahovo és Calarasi – Silistra), valamint a  kikötõi infrastruktúra korszerûsítése (Románia 12 folyami kikötõvel rendelkezik).
A Budapest – Bukarest – Konstanca közötti gyors vasúti vonal megépítése és egy dunamenti országok közti integrált közlekedési hálózat létrehozása is fontos Románia számára, nyilatkozta Emil Boc román miniszterelnök. ,,Románia számára legfontosabb egy dinamikus, versenyképes és fejlõdõ Duna-régió, egy integrált közlekedési hálózat és egy innovatív technológiákon alapuló környezetvédelmi monitoring rendszer megvalósítása" nyilatkozta a román miniszterelnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen kiadott nyilatkozatában.

(Forrás: Telegraf, 2010. november 8-9.)

A kazah kormány elfogadta az Eurasia csatorna megépítését, mely összekötné Közép-Ázsiát Európával. A projekt megvalósításában Oroszországgal társultak, költsége 20 Mrd Eurót meghaladja. A Volga – Don csatorna forgalmának növelése indította el az alternatív útvonal megkeresésének ötletét, mely így a Kaspi tenger és az Azov – Fekete tenger térségek között valósulna meg.
Az Eurázsiai Fejlesztési Bank már dolgozik a fejlesztési terveken az Orosz- és a Kazahsztáni kormánnyal, de a bank által megrendelt megvalósítási terv, illetve jelentés már elkészült.
A Közép-Ázsiából érkezõ folyami útvonal végsõ pontja a Fekete-tenger lenne, így Románia számára nagy jelentõséggel bírna. Amennyiben az új csatorna átvenné a Kínából Európába érkezõ áruk ,,csak” 5%-át, a tranzit országok csak illetékekbõl számíthatnának évente 3 Mrd dollár bevételre.

(Forrás: Ziua de Constanta, 2010. október 8.)

Románia nem szenved hiányt projektekben a gáz területen. Jól állunk jó szándékban és projektekben, kevésbé jól a megvalósításokban. A Nabucco gázvezetéken 8 éve dolgoznak véglegesítés nélkül, egy amerikai tõke bevonással megépülõ konstancai cseppfolyósított gáz terminálról még 2000 elõtt kezdtek beszélni, 2006-ban egy qatar-i delegáció hasonló céllal tett látogatást Konstancán, 2010-ben pedig elindították az államközi AGRI projektet egy 10 mrd köbméteres földgáz terminálra.
Mindezen projektek, melyek körül nagy volt a hírverés, egy közös nevezõvel rendelkeznek: csak papíron léteznek. Márpedig ha az állam képtelen volt megvalósítani bármilyen tervet, a privát tõke megépítette Midian, alig egy év alatt, nem csak a Fekete tenger, hanem egész Európa legkorszerûbb cseppfolyósított gáz terminálját.
,,Stratégiai beruházás, egy jövõt érintõ területen" nyilatkozta Bogdan Idu, az Octogon Gas & Logistics SRL vezérigazgatója, az átadási ünnepségen.
A 23.900 nm-en fekvõ terminál 4.000 km gázt képes tárolni 10 db 400 km-es tartályba. A terminál vasúti, közúti és vízi csatlakozással rendelkezik, képes párhuzamosan 8 vasúti tartálykocsit és 2 közúti tartálykocsit feltölteni. A beruházás tartalmaz egy hajókikötõt is, melynek merülési mélysége 9,5 m, hossza 120 méter és képes 2.500 tdw-s hajókat fogadni. Az ürítést nagyteljesítményû, óránkénti 200-250 km hozamú szivattyúk biztosítják, melyek gáz-vesztességet kizáró berendezéssel is rendelkeznek. A terminál 20 munkahelyet teremtett.
A beruházás értéke 15 M Euro. A forgalmat elsõdlegesen a Fekete tenger térségébõl (Oroszországból, Grúziából) érkezõ gáz biztosítja, melynek végsõ rendeltetési helye a román belpiac, de az európai országok is.
A kivitelezõ Setraco Holding SA alelnöke kijelentette, hogy a tervezésnek és a neves amerikai és európai uniós gyártók berendezéseinek beépítésének köszönhetõ az a minõsítés, mely szerint a terminál Európa legkorszerûbb beruházása.
Ioan Balan, a konstancai kikötõ vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a román kikötõkben egyedülálló beruházás nemcsak gyorsan valósult meg, hanem egy gazdasági válsággal sújtott évben is.

(Forrás: Cuget liber, 2010. október 8.) 

Radu Berceanu, a román közlekedési miniszter nyilatkozta július 15.-én, hogy a Bukarest – Konstanca vasútvonal korszerûsítési munkálatokat 2011 júliusában véglegesítik, így jövõ nyáron azt a távolságot ismét két és fél óra alatt lehet megtenni. Berceanu szerint, az építõ felé nincsenek tartozások, csak vitás problémák: ,,Mi úgy tekintjük, hogy az építõk nagyon sokat késtek, õk pedig azt mondják, hogy a többlet kiadásokat ki kell fizetnünk".

(Forrás: Replica, 2010 július 16.) 

Elõzetes egyeztetések alapján, június 30. – július 2. között egy 16 fõs csoport szakmai látogatást tett Konstancán, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének szervezésében, a Révhajósok Országos Szövetségének részvételével és természetesen a Konstancai kikötõ közremûködésével.

A szakmai látogatás során, a résztvevõk megismerhették a fejlesztési terveket, hajóról megtekinthették a kikötõt, tárgyalhattak a kikötõ vezetõivel és részt vehettek a ,,Business to business" üzletember-találkozón.

Eltávozás elõtt, július 2-án, a magyar delegáció vezetõje (Fülöp Zsolt) és a kikötõ vezérigazgatója (Ioan Balan) értékelték a látogatást és a szélesebb körû együttmûködést gátló tények feltárásáról tettek szándéknyilatkozatot. Megállapodtak egy háromfõs vegyes bizottság felállításáról: egy Konstancai bizottsági tag, egy MLSZKSZ által kijelölt bizottsági tag és a Konstancai kikötõ magyarországi képviselõje. Kezdetben a vegyes bizottságnak össze kell állítania azon problémák listáját, melyek nagymértékben gátolják a kétoldalú forgalom erõsebb növekedését. Ezt követõen, a magyar fél meghívására, a kikötõ vezérigazgatója látogatást tesz szeptember második felében Magyarországon, ahol megtartják az alakuló, egyben elsõ vegyes bizottsági ülést. A késõbbiekben a bizottság munkájába bevonnak mindkét fél részérõl különbözõ területeken tevékenykedõ szakembereket, és közösen lépnének fel a szaktárcáknál mindkét országban. 

Az ASX Alphaliner összeállította a világ elsõ 100 konténerhordozó flottáinak rangsorát, mely összesen 6.000-nél több üzemelõ hajót foglal magában. A világflotta összkapacitása 13.516.566 TEU és 180.433.566 tdw. Az elsõ 15 flotta rangsora a következõ:

(Forrás: Cuget liber, 2010 május 5.) 

A konténerforgalmi konferenciára a konstancai kikötõ belgrádi képviselete és a szerb Kereskedelmi Kamara közös szervezésében került sor 2010. március 25-én, Belgrádban. Nagy érdeklõdés közepette (a várakozást meghaladó részvétel mellett), közel húsz hozzászólás segítette a résztvevõket a régió és a piaci szereplõk jobb megismerésében. A hiánypótló rendezvényre négy országból érkeztek vendégek. A magyar résztvevõk között jelen voltak a Bajai kikötõ, a UTC Overseas Kft, az IC Hungary Kft, a BILK Kombiterminál Zrt képviselõi is. 

A rendezvényen készült fényképeket itt tekintheti meg.

A szerbek 30 millió eurót fektetnének egy gabonaterminálba a Constanta Sud kikötõben.

1998 októberében a szerb East Point és a Romtrans SA beüzemelték a Silotrans gabonaterminált a Constanta Sud kikötõben. Ennek tárolási kapacitása 100.000 tonna, 2009-ben 1.100.000 tonna forgalmat bonyolított le.

A beruházást 2010. augusztus-szeptemberében kezdik el, beruházási költsége 30 millió euro, és a befejezésig 1,5 évet igényel. Az új terminál tárolási kapacitása 150.000 tonna lesz. A régi és az új terminált egy 1,1 km hosszú szállítószalag kötné össze, a berakáshoz 65-70.000 tonnás hajókat tud majd fogadni a kikötõ, 12,5 m merülési mélységû szakaszán. A beruházás megduplázná a Silotrans kapacitását.

A konstancai kikötõ része annak a "gabona sugárútnak", amely Kelet-Közép-Európát összeköti Észak-Afrikával, Törökországgal, Etiópiával, Pakisztánnal, a Perzsa-öböllel és Irakkal. Ezen a sugárúton a világ nagy kereskedõházai (Cargill, Glencore, Bunge, East Point Holdings) bonyolítják forgalmukat. Az új terminál meghosszabbítaná Dél-Amerikáig a sugárutat, és kiterjesztené a forgalmat Argentínából és Brazíliából érkezõ szójára, éves szinten kb. 400-500.000 to nagyságrendben. Ezen mennyiség nagyobb részének rendeltetési országa Magyarország, mellette Szerbia és Románia, mely országokban várhatóan növekedni fog a hústermelés.

A Silotrans prognózisa alapján a forgalom várható megosztása a gabona származási országa szerint: 40-50% Romániából, 20-25% Magyarországról, 20-25% Szerbiából, 10% Bulgáriából.

(2010. március 27., Cuget liber)