Anca Boagiu román közlekedési miniszter aláírt Dubaiban egy megállapodást a Konstanca és Jebel Ali kikötők közti együttműködésére vonatkozóan. „A Dubai Ports, egy 31 országban jelenlevő társaság tudása hasznos lehet Konstanca számára”, nyilatkozta a román közlekedési miniszter, aki az elkövetkező napokba munkalátogatást tesz az Arab Emirátusokban is, ahol többek közt Sultan Ahmed Bin Sulayem úrral, a Dubai Ports World elnökével is találkozik.
(Forrás: Observator, 2011. június 22.)

_2011.06.02.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a Constantzai Kikötő Magyarországi képviselete szakember találkozót szervezett a dunai konténerszállítás fejlesztésének érdekébe.
A találkozó viszonylag szűk körben (22 fő részvételével) zajlott le a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt Dísztermében. A magyarországi meghívottak mellett, a találkozón a forgalmat meghatározó dunamenti logisztikai vállalatok első számú vezetői is részt vettek (pld. Helogistics, Agent Plus). A megnyitó beszédet Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke mondta.
A résztvevők előadásokat hallgattak meg a Szabadkikötőben működő kombiterminál fejlesztéséről, a kombiterminálban működő Maersk tapasztalatairól, a Helogistics által működtetett dunai konténerjáratról, a román, illetve a szerb partnerségi együttműködési lehetőségekről.
A találkozó hasznosságát az is bizonyítja, hogy kiindulva az előadások tartalmából és a kialakult párbeszédből, a zárszóban az MLSZKSZ elnöke kifejezte a találkozó rendszeres (évenkénti) megismétlésének szándékát is.

2009 tavaszán a bajai kikötő ügyvezetőjével beszélgetett a konstancai kikötő képviselője egy olyan “gabonás” találkozó szervezéséről, ahol a termelők, a kereskedők, valamint a fuvarozók és szállítmányozók találkozhatnának közös ügyeik megbeszélése céljából. Nagy László, a bajai kikötő igazgatója a szervezést felvállalta, majd a tervezéshez, szervezéshez Borsosné Hollik Edit is csatlakozott, bekapcsolódásával megerősítve a konferencia szakmai színvonalát.

2011. június 16.-án tíz országból érkező 150 vendég jelenlétével zajlott le a III. Gabonalogisztikai Konferencia Baján. A nem kevesebb, mint 17 előadást a jelenlévők nagy érdeklődéssel figyelték. Az üzleti megbeszélésekre a szervezők teret biztosítottak a konferencia előtt, a kávészünetben (melyek a tkonstancai kikötő támogatott), és a Véndió étteremben biztosított ízletes ebéd során.

A konferencia előadásai a www.portofbaja.hu honlapról letölthetőek.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a Constantzai Kikötő Magyarországi képviselete szakember találkozót szervezett a dunai konténerszállítás fejlesztésének érdekébe.
A találkozó viszonylag szűk körben (22 fő részvételével) zajlott le a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt Dísztermében. A magyarországi meghívottak mellett, a találkozón a forgalmat meghatározó dunamenti logisztikai vállalatok első számú vezetői is részt vettek (pld. Helogistics, Agent Plus). A megnyitó beszédet Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke mondta.
A résztvevők előadásokat hallgattak meg a Szabadkikötőben működő kombiterminál fejlesztéséről, a kombiterminálban működő Maersk tapasztalatairól, a Helogistics által működtetett dunai konténerjáratról, a román, illetve a szerb partnerségi együttműködési lehetőségekről.
A találkozó hasznosságát az is bizonyítja, hogy kiindulva az előadások tartalmából és a kialakult párbeszédből, a zárszóban az MLSZKSZ elnöke kifejezte a találkozó rendszeres (évenkénti) megismétlésének szándékát is.

A török hatóságok bejelentették az új, Pendik – Konstanca közötti tengeri járat elindítását, mely a két közlekedési miniszter által februárban aláírt megállapodás eredménye. A török operátor az 1994-ben megalakult UN Ro-Ro, mely 13 hajóval rendelkezik. A hajók biztosítani tudnák a kereskedelmi forgalmat Ukrajna, Moldávia, Lengyelország, Oroszország, Ausztria, Csehország irányából és irányában, valamint a Kaukázussal és a Közép-Kelettel.
(Forrás: Observator, 2011. május 09.)

Az Isztambul-csatorna hossza 50 km, szélessége 150 m, mélysége 25 m lesz, és lehetővé fogja tenni a tranzitot, akár napi 160 hajó számára, ideértve a nagy tankereket is, jelentette ki Erdogan török miniszterelnök, hozzátéve, hogy a munkálatok tervezése két évet vesz igénybe.
Egy újságírói kérdésre válaszolva, Isztambul polgármestere kijelentette, hogy a projekt költsége meghaladná a 10 Mld USD-t és az építés 8 évet venne igénybe.
Az új csatorna megépítésének célja a Boszporusz tehermentesítése. Az amerikai Energiaügyi Információs Intézet szerint a Boszporusz a világ egyik legzsúfoltabb helye, és egyik legnehezebb tengeri útvonala. 2009-ben kb. 2.9 M hordó nyersolajt szállítottak naponta a Boszporuszon, ami kevesebb, mint a 2004-ben szállított napi 3,4 M hordó. A csökkenés annak következménye, hogy Oroszország exportálni kezdett kőolajat a Balti-tenger kikötőiből is.
A legnagyobb Boszporuszon átkelő hajókat „suezmaxes”-nek nevezik (mint a legnagyobb, Suez-i csatornán is átkelő hajókat), teherbíró képességük eléri az 1 M hordót. Az Isztambul-csatorna lehetővé tenné a kétszer ekkora hajók átkelését is a Fekete-tenger irányába.
„Törökországnak 2023-ig szűksége van erre a nagyszerű, bolondos projektre”, jelentette ki Erdogan, a Török Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulójára vonatkozva.
(Forrás: Ziua de Constanta, 2011. április 28.)

A konstancai és a rotterdami kikötők együttműködésre készülnek a management területén, előkészítve egy hosszú távú stratégiai kapcsolatot.
A román és a holland közlekedési miniszterek, Anca Boagiu és Melanie Schultz van Haegen jelen voltak április 21.-én a két kikötő közötti megállapodásának aláírásán. A megállapodás kiterjed a konstancai kikötő management szolgáltatásainak biztosítására, mint egy első lépés a távlati stratégiai együttműködésnek.
A rotterdami kikötő által biztosítható management szolgáltatások között szerepelhet a szervezeti és módszertani struktúra, a jó ipari gyakorlatok átadása, az infrastruktúra-, rendszer- és műveleti management. A két fél vállalta, hogy július 31.-ig aláírnak egy olyan megállapodást, mely véglegesíti a management szolgáltatások biztosításának a keretét.
(Forrás: Bursa, 2011. április 22.)

A konstancai kikötõ összes forgalma 2010-ben 47,564 millió tonna (2009-ben 42,014 millió tonna), ebbõl a tranzit forgalom 11,472 millió tonna (2009-ben 9,795 millió tonna).
Magyarország forgalmának alakulása a konstancai kikötõvel:
– 2007-ben 2.307.336 tonna (14,82 %-os részesedés a konstancai kikötõ tranzit forgalmából),
– 2008-ban 2.968.528 tonna (17,53 %-os részesedés a konstancai kikötõ tranzit forgalmából),
– 2009-ben 3.263.086 tonna (33,31 %-os részesedés a konstancai kikötõ tranzit forgalmából),
– 2010-ben 3.921.263 tonna (34,18 %-os részesedés a konstancai kikötõ tranzit forgalmából).

A magyar cégek kezdik felfedezni a lehetõséget a román kikötõben, Konstancában. A fekete-tengeri város és Magyarország között az áruforgalom a gazdasági válság ellenére csaknem 70 százalékkal nõtt 2007-2010 között.

Egy hazai hajózási szakértõ felvetette az elmúlt napokban, hogy a magyaroknak saját rakpartot és gabonasilókat kellene kiépíteniük Konstancában.

Annak ellenére, hogy a gazdasági válság miatt mindenütt visszaesett az áruszállítási forgalom, a romániai Konstanca és Magyarország között a 2007-es 2,3 millió tonnáról 3,9 millióra emelkedett az áruvolumen – mondta el a hvg.hu-nak Erdélyi László, a konstancai kikötõ magyarországi képviselõje. Ez csaknem 70 százalékos emelkedésnek felel meg.
 
Erdélyi az ötödször megrendezett konstancai kikötõ napján, az ehhez kapcsolódó csütörtöki budapesti konferencián kicsit részletesebben is bemutatta a Fekete-tenger partján lévõ román kikötõváros és Magyarország kapcsolatainak fejlõdését. Erdélyiék 2008-ban már érzékelték a forgalomnövekedést, miután 2007-ben megszervezték az elsõ magyarországi, Konstancát népszerûsítõ konferenciát, és belevetették magukat a magyar-román kikötõi kapcsolatok erõsítésébe. 2008-ban a forgalom már 2,9-3 millió tonnára emelkedett, de ez még lehetett volna egyszeri véletlen hatás is szerinte. Ám az, hogy 2009-re 3,3 millióra, 2010-ben pedig 3,9 millió tonnára nõtt a volumen, azt bizonyítja, hogy valóban sikerült felkelteni az érdeklõdést a romániai kikötõ iránt – véli a magyarországi képviselõ.
 
A magyarok éppen Brüsszelben tárgyaltak
 
A mostani konferencia fontosságát jelezte, hogy román részrõl megjelent Eusebiu Pistru közlekedési államtitkár is az eseményen. Magyar részrõl nem tûnt fel azonban egyetlen hivatalos minisztériumi képviselõ sem, ennek oka értesüléseink szerint az volt, hogy éppen március 3-án, a Konstancáról szóló budapesti tanácskozás napján Brüsszelben tárgyaltak az EU közlekedési miniszterei, hazánk pedig az Unió soros elnöki tisztét látja el.

Constanta tengerpartja
 
Pistru államtitkár mindenesetre arról beszélt, hogy a román kormány igyekszik infrastrukturális fejlesztésekkel támogatni a konstancai kikötõ forgalmának bõvítését. Vasúti és közúti fejlesztéseket terveznek – a hajózást segítõ projekteken kívül – a Fekete-tenger partvidékén.

Bár a magyar kormány nem képviseltette magát, eljött a tanácskozásra a magyar üzleti szférát képviselõ Takács János, a Menedzserek Országos Szövetségének az elnöke, az Electrolux regionális vezetõje. Õ a két ország, Magyarország és Románia együttmûködésének szükségességét hangsúlyozta. Az Electrolux példájával is igazolta a határokon átnyúló együttmûködést, hiszen a cégnek Jászberényben és Nyíregyházán vannak magyar hûtõgép- és porszívógyárai, a román oldalon pedig Szatmárnémetiben (Satu Mare) mûködtetnek üzemet.
 
A vasútnak még vannak gondjai
 
A Rail Cargo Hungaria, a vasúti teherszállítással foglalkozó cég szintén képviseltette magát a fórumon. A magyar vasúti fuvarozó az osztrák Rail Cargo Austria érdekeltségébe tartozik. A cégcsoportnak három nagy ügyfele van a térségben, amelyeknek Konstancából szállítanak árut. Mindhárom ügyfél a vas- és acélipar reprezentánsa: a kassai, szlovákiai US Steel-üzemrõl, a dunaújvárosi vasmûrõl, valamint a galaci (Galati, Románia) acélmûrõl van szó. Azonban még e három cég révén sem éri el a vasúti fuvarozó által szállított áruk mennyisége az egymillió tonnát – tudtuk meg. A Rail Cargo Hungaria számára azonban nemcsak a kikötõi, hanem az állami vasúti fejlesztések is fontosak, mert egyelõre nem tudnak elég gyorsan áthaladni sem Románián, sem Magyarországon a szerelvények. Külön gondot okoz a határátlépés nehézsége, ami közúton ma már megoldott, vasúton viszont még mindig nehézkes.
 
A román-magyar összefogás jelentõségét mindenkinél jobban hangsúlyozta a csütörtöki konferencián Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. Az elõadó elsõsorban a Duna (jobban) hajózhatóvá tételét szorgalmazta. Szalma szerint magyaroknak és románoknak össze kell fogniuk az infrastruktúra fejlesztésében is, és ezt akár az EU nélkül is meg kellene tenniük. Javasolta egy magyar kikötõi rész, rakpart elkülönítését a Fekete-tenger partján. Az exportpiacokra kiszállított magyar gabona számára pedig külön siló építését vetette fel. Emlékeztetett Szalma arra is, hogy a szerbeknek van saját rakpartjuk Konstancában.
 
Versenyben a többi kikötõvel
 
A konferencián a vasutasok és a hajósok is kitértek arra, hogy Konstanca több más kikötõi térséggel áll versenyben. Így a német (Hamburg-Bréma) és a holland (Rotterdam) logisztikai központok mellett az adriai (Koper, Rijeka) kikötõk a legnagyobb konkurensei a román városnak. Konstanca távolságban messzebb van, mint az adriai kikötõk (érdekes, a mostani konferencián Triesztrõl, az egyik legkomolyabb vetélytársról kevés szó esett), viszont nagyobb tömegû áru átrakodására alkalmas, és nagyobb hajók befogadására képes, mint mondjuk a szlovéniai Koper. Konstanca a német-holland kikötõkkel pedig árban és távolságban lehet versenyképes, valamivel közelebb van ugyanis Budapesthez, mint Hamburg, Bréma vagy Rotterdam.
 
Ugyanakkor Szalma Botond hangsúlyozta, hogy a konstancaiaknak a jövõben jobban oda kellene figyelniük az ügyfelekre, azok gyors kiszolgálásra. Említett egy példát, hogy 100 ezer tonna melaszt akartak behozni Magyarországra, ám másfél hónap alatt tíz levelükre csak három választ kaptak Romániából. Ezzel szemben az adriai kikötõk egy-három napon belül válaszoltak – igaz õk elutasítólag. (Csak megjegyezzük: Hollandiából persze tíz levélbõl tízre kapott gyakorlatilag azonnal választ Szalma Botond cége.)
 
Konstanca jelentõségével nemcsak a csütörtöki konferencián foglalkoztak a logisztikai, hajózási és közlekedési szakértõk. Szerdán a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben mutatták be a „Kompországok – ahol a part szakad…” címû kötetet, amelyet a Debreceni Egyetem földrajztudósai, Demeter Gábor és Radics Zsolt szerkesztettek, és amely Közép-Kelet-Európa integrációs törekvéseirõl szól. A kötetben szerepel egy írás a román gazdasági modernizációról is, amelyet Molnár Ernõ készített. Eszerint Konstanca az egyik legnagyobb délkelet-európai kikötõ, amelynek forgalma 62 millió tonna volt 2008-ban. (A két világháború között Konstanca az ötödik legnagyobb forgalmú kikötõ volt Európában – ezt Erdélyi Lászlótól tudtuk meg.)
 
Ugyanakkor Molnár Ernõ írás kiemeli még Midia kikötõjét, illetve a dunai folyami kikötõkre is kitér Románia délkeleti régiójában. Ezek Galati-ban és Brailában vannak, illetve a Duna-Fekete-tengeri csatorna mentén (Luminita, Medgidia). Ebben a délkeleti régióban található Románia Bukaresten kívüli legnagyobb vállalata, a 2008-ban 13 700 embert foglalkoztató ArcelorMittal Galati S.A. – ez a már említett galaci acélmû. A régió többi vezetõ foglalkoztatója közül Molnár Ernõ a hajógyártásban érdekelt Daewoo Mangalia – Heavy Industries céget emeli ki, amely közel 3800 embert foglalkoztat.
 
A németeknek is fontos a dunai hajózás
 
A Duna hajózhatósága nemcsak a magyaroknak és a románoknak, hanem a németeknek is fontos. Errõl a hvg.hu munkatársa egy másik rendezvényen a német Bundestag tagjával, Karl Holmeierrel beszélgetett. Holmeier a hvg.hu kérdésére sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nemcsak a turizmus, hanem a cégek, a gazdasági szereplõk szempontjából is fontos lenne egy átfogó Duna-stratégia elkészítése. Ez a kérdés a soros magyar EU-elnökség egyik fõ témája is egyben jegyezte meg a Bajorországban megválasztott német parlamenti képviselõ.
 
Szerzõ: Szegõ Iván Miklós
(Forrás: http://www.hvg.hu)

2011. március 3., Hotel Ramada Plaza Budapest

 

09:30 – 10:00 Regisztráció

10:00 – 10:30 Konferencia megnyitója, köszöntõk

– Erdélyi László, a Konstancai Kikötõ magyarországi képviselõje

– Õexcellenciája Ireny Comaroschi, Románia Budapesti Nagykövete

– Eusebiu Manea Pistru Popa, a román Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium államtitkára

– Andrei Aurelian Popa, a Konstancai Kikötõ vezérigazgatója

10:30 – 11:30 I. rész – Megnyitó elõadások:

– Takács János, a Menedzserek Szövetségének elnöke

– Andrei Aurelian Popa, a Konstancai Kikötõ vezérigazgatója

– Kovács Imre, a Rail Cargo Hungéria elnök-vezérigazgatója, az MLSZKSZ társelnöke

– Szalma Botond, a MAHOSZ elnöke

11:30 – 12:00 Kávészünet

12:00 – 13:00 II. rész – Vállalati bemutatkozó elõadások: román cégek bemutatkozásai*

13:00 – 13:45 Kérdések, kétoldalú menedzsertalálkozók

13:45 – 15:15 Ebéd

15:15 – 16:00: Networking, kétoldalú menedzsertalálkozók

* A hatékony kapcsolatfelvétel, illetve tárgyalási feltételek megteremtése céljából, a külföldi vendégek számára külön asztalokat biztosítunk a konferenciateremben.

Az együttmûködések kezdeményezése céljából szívesen az érdeklõdõk rendelkezésére áll kétoldalú kapcsolatok területén Simona  Lascu fõosztályvezetõ asszony (a Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztályról) és Nicoleta Dogaru fõosztályvezetõ asszony (a Fejlesztési Fõosztályról).

A bejelentkezett külföldi cégek közt szerepel a MINMETAL (www.minmetal.ro), North Star Shipping (www.nss.ro), ACN – a Hajózható Csatornák Kezelõje (www.acn.ro), Romar Shipping Agency (www.romar.com.ro), Helogistics Holding (www.helogistics.at), Catoni and Co. Romania, CSCT /DP World (www.csct.ro), Octogan Gas & Logistics stb.

Ajánlott idegen nyelv: angol.

Bõvebb információk, illetve kapcsolatok elõsegítése céljából, keressék a budapesti képviseletet az alábbi elérhetõségeken: erdelyi.laszlo@portofconstantza.hu, + 36 30 210 1829.